Az élelmiszertermelést nem lehet elválasztani a termőföldtől
A műhús egy csinálmány, mi pedig ragaszkodunk ahhoz, hogy az élelmiszer-előállítás a termőföldhöz kötődjön, mert ez jelenti a hagyományainkat és a kultúránkat – közölte Nagy István agrárminiszter. Megkezdődött a laboratóriumi hús hazai gyártásának és forgalmazásának betiltásáról szóló jogszabály vitája az Országgyűlésben.

Nagy István hangsúlyozta, meg kell becsülni a normalitást, a hagyományokat és a gazdák munkáját (Fotó: AM/Fekete István)
A tárcavezető a parlamentben arról beszélt, hogy számos aggály fogalmazható meg a laboratóriumban előállított húsokkal kapcsolatban. A felvetődő kérdések megválaszolása pedig csak átfogó hatásvizsgálat alapján lehetséges. Az előzetesen vélelmezhető negatív hatások azonban olyan mértékűek, hogy már indokolt ezek alapján jogszabály útján biztosítani a laboratóriumi hús előállításának és forgalomba hozatalának tilalmát. Nagy István szerint a leghatározottabban fel kell lépni ellene, ragaszkodni kell ahhoz, hogy minden élelmiszert a termőföldhöz kötve állítsanak elő. A kultúra ott kezdődött, amikor az ember földet kezdett művelni és addig tart, amíg megműveli. Ha a termőföldtől elválasztjuk az élelmiszertermelést, akkor minden hagyományunktól, minden kultúránktól eltávolodunk, identitásunkat veszítjük, ami gyökértelenséghez vezethet. Az európai létforma kerül veszélybe, ha elfogadjuk a művileg előállított húsok forgalmazását – tette hozzá.
A miniszter kitért arra is, hogy az élelmiszerek folyamatosan bekerülnek, és jelentős hányadukban be is épülnek az emberi szervezetbe
Ebből következően mindent meg kell tenni a lehetséges negatív hatások kizárása, illetőleg csökkentése érdekében. Ezért is kell a lehető legszigorúbb szabályokat meghozni a műhús előállításával és forgalmazásával kapcsolatban. Az Országgyűlés elé benyújtott törvényjavaslat kizárólag az orvosi és állatgyógyászati célú felhasználást engedélyezné, minden más esetben szigorúan tiltaná a műhús előállítását és forgalmazását hazánkban. Nagy István hangsúlyozta, meg kell becsülni a normalitást, a hagyományokat és a gazdák munkáját, akik két lábbal a földön állnak. Az emberek egy része ugyanis eltávolodott a természettől, álromantika alakul ki az élővilág kapcsán. A társadalom többségének meg kell értenie, hogy a gazdák nélkül nincs élelmiszer és nincs jövő sem. Ezért azon dolgozunk, hogy miként tudjuk a gazdatársadalom számára a társadalmi elismertséget helyreállítani. A magyar kormány elkötelezett a hagyományos vidéki életforma megőrzése és megerősítése mellett – húzta alá az agrártárca vezetője.
AM
Kapcsolódó cikkeink
Megújult keretek között a hazai halgazdálkodási adatgyűjtés
Sikeresen zárult az AKI Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság,…
Tovább olvasom >A rendszerváltás utáni legnagyobb agrárfejlesztési program részesei vagyunk
A rendszerváltás utáni legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztési program részesei…
Tovább olvasom >Tavaszi szaporítóanyag-ellenőrzést tartott a Nébih
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a vármegyei kormányhivatalok szaporítóanyag és…
Tovább olvasom >További cikkeink
Idén végre beindulhat a gazdasági növekedés
Elsősorban az élénkülő fogyasztásnak köszönhetően idén 2 százalékkal nőhet a…
Tovább olvasom >Kozák Tamás: Az állami árszabályozás nem megoldás az inflációra
A kiskereskedelemben zajló piaci folyamatok egyre inkább reflektorfénybe kerülnek, különösen…
Tovább olvasom >EY-kutatás: a fogyasztói benyomásnak kulcsszerepe van az üzleti sikerben
A fogyasztói benyomás kulcsszerepet játszik az üzleti sikerben, a legtöbb…
Tovább olvasom >