Az élelmiszerpiac jövőjéről

Az élelmiszerlánc teljes vertikuma hatalmas problémákkal küzd, annak ellenére, hogy a világgazdasági válság nem rázta meg olyan mértékben az ágazatot, mint más iparágakat – állapítja meg Biczó Péter, a Pricewaterhouse-Coopers igazgatója.

Persze a válságnak így is nagyon jelentősek a negatív hatásai: a reálkereset-csökkenés a keresletet az olcsó termékek felé tereli, ahol a kereskedők saját márkás termékei vagy a diszkontláncok importtermékei a meghatározók. Bár a kereskedelmi márkás termékek egy részét a magyar élelmiszer-feldolgozók állítják elő, ez a termékpaletta aligha jelent hosszú távú stratégiát a magyar élelmiszer-feldolgozó iparnak.
A magyar élelmiszeripar problémáinak egyik gyökere a méretgazdaságosság hiányából fakadó, alacsony hatékonyságú működés, amelynek következtében a vállalkozók nem képesek termelési költségeiket kitermelni, és a vállalkozás nem tud olyan méretűre fejlődni, hogy gazdaságosan működhessen. Az innováció új utakat nyithat az élelmiszeriparban, azonban ezen a területen szinte lehetetlen a multikkal versenyezni.
Ha tőkeszerzésre nincs lehetőség, akkor a tőkeigény nélküli hatékonyságjavítás lehet a kiút, így például bizonyos tevékenységek összehangolása a versenytársakkal – például a logisztika, az IT, a támogató szolgáltatások területén, természetesen a piaci verseny megsértése nélkül.
Az állam munkahelyteremtő beruházásokhoz nyújthat támogatást – akár EU-forrásokból is, a kereskedőket pedig a jog eszközével igyekszik rávenni, hogy a magyar élelmiszer-feldolgozók felé tolják el a súlypontot. A tavaly ősszel megjelent és 2010-től hatályos „A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról” szóló törvény deklarált célja az élelmiszerlánc szereplői közötti kölcsönös bizalom és együttműködés megteremtése, a piaci kapcsolatok rendezése, valamint a kereskedők és beszállítók közötti tisztességes üzleti magatartás érvényre juttatása. A kereskedők olvasatában azonban a cél az ő ellehetetlenítésük, alkupozíciójuk gyengítése a szállítókkal szemben. A kereskedő így a beszállítóra mutogat, a beszállító a kereskedőre, miközben tekintetüket mindketten az államra szegezik. Mindeközben növekszik az élelmiszerimport, terjednek a diszkontláncok, a magyar áru pedig lassan eltűnik a polcokról.
Ezért is fogadhatjuk örömmel a Csányi Sándor nevével fémjelzett agrár- és élelmiszer-feldolgozó csoport  ambiciózus céljainak meghirdetését. A csoport a régió meghatározó élelmiszer-ipari vállalkozásává szeretne fejlődni, amelynek érdekében jelentős lépéseket tesznek – közli Biczó Péter cikkét a Világgazdaság Online.