Az élelmiszerkereskedelemben is fokozottan figyel a tisztességtelen reklámokra a GVH

A GVH vizsgálódik majd az élelmiszerkereskedelemben, de azt megelőzően piaci konzultációba kezdett

Rigó Csaba Balázs a lap keddi számában közölt interjúban hangsúlyozta: az utóbbi időszakban azt vették észre, hogy a gyermekek, az idősek és a betegek mellett a családok is a megtévesztő reklámok, az agresszív, tisztességtelen marketing kiemelt célpontjai lettek.

A jogellenes kereskedelmi akciók elsősorban az online térben, a közösségi médiában érik el a családokat.

“A Fogyasztóvédelmi Kerekasztal munkáját segítve igyekszünk meghatározni, miképpen lehet az eddiginél nagyobb jogvédelmet garantálni a családoknak”

– mondta a GVH elnöke.

Rigó Csaba Balázs arról is beszélt, hogy válsághelyzetekben a független hatóságoknak is van tennivalója.

“Elemezzük például, hogy a kereskedelmi ágazat egy-egy részében miért ugranak meg az árak: a nemzetközi folyamatok, az importkitettség, az árfolyamok alakulása, esetleg a nyersanyagkínálat miatt tapasztalható-e a drágulás vagy a résztvevő vállalatok jogellenes magatartása, összebeszélése, kartellje miatt. Ha utóbbira utaló jeleket tapasztalunk, azonnal lépünk”

– ismertette.

Hozzátette ugyanakkor, az nem jogellenes, ha egy áruház megemeli egyes termékeinek árát, hogy kompenzálja azt a kiesést, amit az ársapkás árucikkek forgalmazása okoz, az már más kérdés, hogy etikus és korrekt-e.

A GVH vizsgálódik majd az élelmiszerkereskedelemben, de azt megelőzően piaci konzultációba kezdett.

“Nemrég a Pékszövetséggel találkoztunk, a jövő évben pedig egy élelmiszeripari érdekképviselettel és további ágazatok képviselőivel egyeztetünk”

– mondta.

Az úgynevezett gyorsított ágazati vizsgálat formájában a GVH-nak megvan a rövid határidejű és hatásos eszköze arra az esetre, ha a gazdaság valamely szektorában rendellenes jelenségek mutatkoznak.

“Ha alappal feltételezhető, hogy a piaci verseny torzul vagy korlátozódik, és sürgős beavatkozás indokolt, ilyen eljárásba kezdünk”

– fejtette ki, és megjegyezte, hogy az utóbbi időszakban nemcsak az élelmiszerkereskedelemben, hanem az energiahatékonysági megoldások terén is tapasztaltak piaci problémákat, ezek előzetes elemzése jelenleg is zajlik.

Rigó Csaba Balázs arról is beszélt, hogy a GVH-hoz érkezett beadványok több mint felét idén is a fogyasztóvédelmi megkeresések adták.

A fogyasztóvédelem mellett a kartellügyek is jelen vannak, idén három nagy vizsgálatot zártak le, és a versenytanács több mint nyolcszázmillió forint bírságot szabott ki. A három eljárásból kettőnél közbeszerzési eljáráson játszottak össze a kartellezők. A GVH-elnök, aki korábban a Közbeszerzési Hatóságot vezette, azt mondta, nem igazak azok a baloldali és brüsszeli állítások, amelyek szerint Magyarországon a kormánypártokhoz sorolható gazdasági érdekkör egész ágazatokban szünteti meg a versenyt, miközben sorra nyeri a közbeszerzéseket, amiket áthat a korrupció.

“A felvetés hangzatos, ugyanakkor sok minden nincs mögötte. Elég legyen annyit említenem, hogy az Európai Bizottság 12 szempont szerint rangsorolja a tagországokat a helyi közbeszerzések alapján. Ebben a rangsorban a középmezőnyben vagyunk – jegyzem meg – Franciaországgal, Németországgal és a Benelux-államokkal együtt. Ami pedig a verseny ügyét illeti: ott éppen az Európai Bizottság friss kutatásai tesznek hiteltelenné minden Magyarországot támadó kinyilatkoztatást”

– mondta.