Az élelmiszerfogyasztás is táplálta a kiskereskedelmi forgalom növekedését

Az elemzőket meglepte, hogy az élelmiszerértékesítés növekedése is hozzájárult a kiskereskedelmi forgalom tavaly novemberi dinamikus emelkedéséhez, amely prognózisuk szerint az idén is folytatódik.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn kiadott első becslése szerint tavaly novemberben 6,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az előzetes adatok szerint az októberi 9,7 százalékról novemberben 10,2 százalékosra gyorsult az iparcikküzletek értékesítési volumene, 4,0 százalékkal emelkedett a élelmiszerboltok és 3,7 százalékkal a benzinkutak forgalma.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a novemberi kiskereskedelmi adat jelentős pozitív meglepetést hozott a piaci várakozásokhoz képest, különösen annak fényében, hogy milyen gyenge teljesítményt mutatott az ipar. A legnagyobb meglepetést az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi egységek forgalmában tapasztalt 4 százalékos bővülés okozta, amely az idei év legmagasabb növekedési üteme és ez a szektor állhatott a teljes kiskereskedelem pozitív meglepetése mögött – tette hozzá. Továbbra is a kedvező munkaerő-piaci folyamatok segítik a fogyasztási hajlandóság és így a kiskereskedelmi forgalom növekedését.
Ami az utolsó negyedévre vonatkozó GDP-növekedést illeti, önmagában a kiskereskedelmi adat (mind az októberi, mind a novemberi) bizakodásra ad okot, ugyanakkor a gyenge ipari teljesítmény csökkenti annak valószínűségét, hogy elérhető lesz 2017 egészében a 4 százalék vagy az a feletti GDP-növekedés – jegyezte meg az ING vezető elemzője.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kommentárjában arra mutatott rá, hogy a kiskereskedelemnek lökést adhattak a fekete péntek akciói, valamint a nyugdíjak korrekciója és a nyugdíjprémium is. A tavaly várhatóan 10 százalék feletti reálbér növekedés, a tavaly decemberben 17 éves csúcsra ugró fogyasztói bizalom, a háztartások pénzügyi vagyonának meredek növekedése miatt a következő hónapokban fennmaradhat a kiskereskedelmi forgalom 6 százalék körüli növekedési üteme. Tavaly 4,5 százalék feletti lehetett a növekedés a kiskereskedelemben, amit idén 5 százalékhoz közeli növekedés követhet.
A kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások következő negyedévekben várható átadási hulláma is. A háztartások ugyanakkor nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, így a vendéglátás, belföldi turizmus, valamint egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani. A kiskereskedelem gyorsulása összhangban van a Takarékbank várakozásával, hogy az utolsó negyedévben markánsan gyorsulhat a GDP növekedése, így a tavalyi évre továbbra is 4 százalékos GDP növekedésre számítanak.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint elsősorban a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet miatt tartósan emelkedő pályán van a kiskereskedelem. 2017-ben 5 százalékos lehetett a forgalom növekedése és 2018-ban szintén 5 százalék körüli emelkedésre van kilátás. A kiskereskedelmet a lakossági fogyasztás hajtja, ami részben a bérek emelkedésének köszönhető. A háztartások elsősorban tartós fogyasztási cikkekből vásárolnak többet, mint a korábbi években, mondta.
Németh Dávid felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt időszakban elsősorban a fizetésekből fogyasztottak a háztartások, a jövőben azonban kockázatot jelenthet, ha tartósan és jelentősen megnő a hitelből történő fogyasztás súlya a gazdaságban, mert ez egyensúlytalansághoz, túlfűtöttséghez vezethet. „Fontos azonban, hogy most még nincsenek ilyen egyensúlyi problémák, halvány jelek azonban már utalnak arra, hogy a lakosság hajlandó inkább hitelből fogyasztani” – figyelmeztetett a szakember.
Nyeste Orsolya, az Erste szenior makrogazdasági elemzője szintén kiemelte, hogy a várakozások felett teljesített a kiskereskedelem tavaly novemberben, mindhárom termékcsoport érdemben hozzájárult a bővüléshez. Hozzátette: az ágazat bővülését várhatóan az idén is támogatja majd a reálbérek további emelkedése, valamint a magas szinten lévő fogyasztói bizalom. Mindez azt sugallja szerinte, hogy a háztartások fogyasztása az idei évben is meghatározó tényezője lesz a GDP bővülésének. (MTI)