Az élelmiszereken nem fog múlni, hogy az év végére meglegyen a kitűzött egyszámjegyű infláció
Az átlagos magyar háztartások számára az élelmiszerek és a rezsi költségei jelentik a legnagyobb terhet, különösen azokban az időszakokban, amikor az infláció magas. Az élelmiszerárak nyomon követése kiemelkedően fontos ebben a helyzetben. A G7.hu által közölt adatok szerint, ami több mint három és fél éves vizsgálati sorozatuk része, az éves infláció egyszámjegyű lesz ugyan év végére, de ez még mindig nem jelent könnyebbséget a magyar vásárlók számára.
Egy évvel ezelőtt, az Aldi, Lidl, Penny és Tesco áruházláncokban végzett bevásárlás összköltsége átlagosan 22 896 forint volt. Ma, 2023 augusztusában ugyanezért a bevásárlásért már 23 994 forintot kellett volna fizetnünk. A számok azt mutatják, hogy az éves infláció a G7 saját, nem hivatalos számításai szerint már csak 4,79 százalék volt. Ez számottevő csökkenés az előző évekhez képest, amikor az infláció meghaladta az 50 százalékot. Az alacsonyabb számok nagyrészt a bázishatásnak köszönhetőek: a tavalyi augusztusi érték már magas volt, és most csak azt látjuk, hogy a növekedés üteme lelassult.
Ha visszatekintünk két évvel, 2021 augusztusára (amikor a bevásárlásunk értéke 16 574 forint volt), akkor az infláció 44,8 százalékos emelkedését látjuk. A hónapról-hónapra követett bevásárlások is azt mutatják, hogy az összköltség 2023 februárja óta folyamatosan csökken, bár kis lépésekben. Még mindig azonban jóval magasabb, mint az inflációs időszak előtti átlagos szint. Az életszínvonalhoz viszonyítva sem látunk jelentős javulást. A bevásárlás összegét vizsgálva azt láthatjuk, hogy mekkora részét teszi ki egy átlagos havi keresetnek, és ez is csak lassú javulást mutat.
Az idei augusztus érdekessége az volt, hogy az árstop megszűnésének hatását is figyelték. Az általuk vizsgált kilenc termékből hét ára emelkedett, különösen szembetűnő volt a cukor és a csirkemell árának növekedése. Azonban számottevő volt, hogy az UHT tej és a liszt ára nem változott jelentősen. Az étolaj, tojás és burgonya ára pedig csökkent, még az árstopos időszakhoz képest is. Fontos megjegyezni, hogy az áruházaknak ezeket a termékeket továbbra is veszteségesen értékesíteniük kell, és ezért más termékek ára emelkedik. Ezért az árak nem minden esetben tükrözik a normál piaci viszonyokat.
Összefoglalva, bár az élelmiszerárak inflációja jelentősen csökkent az elmúlt évhez képest, még mindig magas, és az életszínvonalhoz viszonyítva is csak lassú javulást tapasztalunk. Az infláció alakulása továbbra is figyelemre méltó, és az élelmiszerek árai jelentős szerepet játszanak ebben. A központi statisztikai hivatal hivatalos adatokat közöl majd késő ősszel, de a G7.hu adatai alapján várhatóan már egyszámjegyű lesz az élelmiszerárak inflációja, ami a kormány céljaival is összhangban lehet.
Kapcsolódó cikkeink
Drágul a szaloncukor: a kakaóbab árának emelkedése is hatással van az ünnepi édességre
A szaloncukor, amely a magyar karácsonyi hagyományok elengedhetetlen része, idén…
Tovább olvasom >Túl sok cukrot esznek a legkisebbek
Az ünnepi szezon közeledtével sok gyermek édességfogyasztása jelentősen megnő, ám…
Tovább olvasom >Globális cukorpiaci válság fenyeget: aszály, áradások és exportkorlátozások sújtják a piacot
A világ cukorpiaca jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe, mivel Brazíliában,…
Tovább olvasom >További cikkeink
A nagy élelmiszerláncok többsége nyitva tartja üzleteit december 24-én délig
A nagy élelmiszerláncok többsége nyitva tartja üzleteit december 24-én, a…
Tovább olvasom >Fogyasztóvédelmi kiválóságok díjazása: elismerték a 2024. év legjobbjait
Az idei év kiemelkedő fogyasztóvédelmi referensei és különdíjazottjai vehették át…
Tovább olvasom >Adni Öröm! – nehéz sorsú embereknek gyűjtenek tartós élelmiszereket a SPAR-üzletekben
Elindult mától a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a SPAR Magyarország…
Tovább olvasom >