Az élelmiszerárak növekedése hajtotta fel az inflációt

A fogyasztói árak márciusban 4,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, az előző hónaphoz képest a bővülés 1,1 százalékos – közölte a KSH. A vártnál nagyobb számokat az élelmiszerárak meredek megugrása okozta. Különösen nagy áremelkedés volt megfigyelhető a cukornál (29,6%) és a lisztnél (10,5%). Emellett a péksütemények (4,5%), a kenyér (3,6%) és az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, gyümölcs – (2,6%) ára is intenzíven emelkedett. Árcsökkenés következett be azonban a sertéshús (2,1%) esetében.

A hivatal adatai szerint a maginfláció (azaz a szezonális és a külső hatásoktól megtisztított infláció) 2,5 százalékra emelkedett a korábbi 1,95 százalékról. Ehhez hasonló mértékű, egyhavi márciusi áremelkedést 1998-ban (1,3 százalék) illetve 1999-ben (1,2 százalék) regisztrált a KSH.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a vártnál nagyobb inflációt az élelmiszerárak meredek megugrása okozta, ami már a feldolgozott élelmiszerárakban is jelentkezik. Ez utóbbi húzta felfelé ugyanis a maginflációt is. Felhívja a figyelmet arra, hogy havi szinten legjelentősebben az élelmiszerárak nőttek, de átlag felett, 1,5 százalékkal drágult a háztartási energia is. Az elemző szerint az üzemanyagárak 3,4 százalékos emelkedése nem okozott meglepetést.

Suppan szerint a következő hónapokban kettős hatás érvényesülhet: egyrészt a forint erősödése lassan megjelenhet az árakban, azonban az üzemanyagárak emelkedését egyelőre csak tompítani tudja, míg a tartós fogyasztási cikkek és egyes szolgáltatások ára kissé csökkenhet. A nyomott belső kereslet szintén csupán tompítani tudja a nyers élelmiszerárak megjelenését a feldolgozott élelmiszerárakban. Így az infláció a következő hónapokban 4,3-4,5 százalék között alakulhat véleménye szerint – írja az origo.