Az egészséges étrend költségére is kitér az Európára és Közép-Ázsiára fókuszáló élelmezési és táplálkozási jelentés

Az egészséges étrend költségének csökkentése alapvető fontosságú a táplálkozás és a fenntarthatóság javításához.

Eközben a Covid-19 járvány is komoly veszélyt jelent az élelmezésbiztonságra és a helyes táplálkozásra, főleg az alacsony jövedelmű és sérülékeny lakosság körében – állítja Az élelmezésbiztonság és táplálkozás helyzete Európa és Közép-Ázsia térségben kiadvány.

Az éves kiadvány – amit az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (UNECE), az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF), a Világélelmezési Program (WFP), az Egészségügyi Világszervezete (WHO) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) közösen jegyez – átfogó elemzést ad a témában, beleértve a hiányos táplálkozás minden formáját, az aktuális táplálkozási mintákat és az egyes étrendek hatását az egyénre, a társadalomra és bolygónk egészére.

Különösen aggasztó a helyzet Közép-Ázsia, a Független Államok Közössége és a Kaukázus egyes országaiban, ami megakadályozhatja, hogy a térség egésze teljesítse a 2030-as, az élelmezésbiztonság javítását előirányzó célkitűzést.

„Az elmúlt 12 hónap rámutatott az egészségünk és az agrár-élelmezési rendszerek megfelelő működésének fontosságára, illetve arra is, hogy vannak még elmaradásaink ezen területeken,” – mondta Vladimir Rakhmanin, a FAO főigazgató-helyettese és regionális képviselője. „Mindenkinek – beleértve a döntéshozókat, fejlesztési közösséget, civileket, tudósokat, a privát szektort és mindenki mást – fontos szerepe van az éhezés felszámolásában, a táplálkozás javításában, a fenntartható mezőgazdaság és a befogadó fejlődés támogatásában.”

„Az éhezés és a hiányos táplálkozás csökkentése megkívánja az ’életcikus-szemléletet’, és hogy odafigyeljünk a gyermekek, fiatal felnőttek, a lányok és anyák és más sérülékeny helyzetben lévőkre,” – hangsúlyozta John Aylieff, a Világélelmezési Program Ázsiáért és a Csendes-óceáni térségért felelős igazgatója. „Az éhezés felszámolása nem egyenlő a jóllakottsággal. Ehhez a mezőgazdaságon és a szociális védelmen keresztül az oktatásig és az egészségügyig minden ágazattal együttműködve kell dolgoznunk, hogy az egészséges, kiegyensúlyozott étkezés mindenki számára elérhető legyen.”

„A lakóhelyüktől és terményeiktől függően a térség gazdálkodóit súlyosan érintették a koronavírus járvánnyal összefüggő nehézségek, főként az átalakuló gazdaságokban,” – emelte ki Olga Algayerova az ENSZ főtitkárhelyettese és a UNECE ügyvezető titkára. „Felszólítom az országok vezetőit, hogy biztosítsanak megfelelő anyagi támogatást a gazdáknak. Kérem őket, hogy éljenek az ENSZ kereskedelem-élénkítő és határátkelő eljárásaival és tartsák nyitva határaikat, lehetővé téve az áruk és azon belül és főként az alapvető termékek, mint a friss élelmiszerek mozgását.”

Előrelépés történt a gyermekek alulnövekedésének és alacsony születéskori testsúlyának visszaszorítása terén, ám épp ellentétes trend figyelhető meg a vérszegénység és a kizárólagos anyatejes táplálás esetében. A térség minden országában hiányos az elhízás és a vashiányos vérszegénység megelőzését célzó szakpolitikai keretrendszer.

„A UNICEF elismeri a gyermekek kapcsán elért fontos eredményeket. Meg kellene duplázni az erőfeszítéseinket, hogy teljesüljenek a 2025-ös és 2030-as célkitűzések a gyermekkori elhízás, vérszegénység és a kizárólagos anyatejes táplálás esetében,” – mondta Afshan Khan, a UNICEF regionális igazgatója és menekültügyi és bevándorlási különleges európai koordinátora. „Az elérhető és egészséges étrend az élelmezésbiztonság és a táplálkozás alapja, de a koronavírus járvány megnövelte a gyermekek táplálkozásának sérülékenységét. Kezünkben a tudás, amit a döntéshozók és az élelmiszerek előállítói rendelkezésére bocsátunk a gyermekek jobb étkezésének, egészségének, oktatásának és társadalmi támogatásának előmozdításáért.”

A térség legtöbb országában az elhízás és túlsúly jelentős probléma, még a gyermekek körében is. A WHO szerint a túlsúly a 6-9 év közötti gyermekek körében kiemelkedően magas a mediterrán országokban.

„A túlsúllyal élő embereknél nagyobb a súlyos lefolyású Covid-19 fertőzés kockázata,” – magyarázta Hans Kluge, a WHO Európáért felelős igazgatója. „A koronavírus rámutatott az élelmezési rendszereink sérülékenységére, és arra, hogy mennyire fontos, hogy mindenki – lakóhelytől és életmódtól függetlenül – hozzáférhessen a biztonságos, egészséges és fenntartható táplálkozáshoz. A WHO számára ez kulcsfontosságú Európában, tekintve az elhízás aggasztó mértékét, ami önmagában egy komplex krónikus betegség és rizikófaktor a nem fertőző betegségek esetében.”

Mindemellett a térségben kihívást jelent a sóban, zsírban és cukorban gazdag élelmiszerek túlzott illetve a zöldségek és gyümölcsök elégtelen mértékű fogyasztása. Ez strukturális változásért kiált az élelmiszertermelésben és -fogyasztásban egyaránt. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint kontinensünkön az egészségtelen táplálkozás a halálesetek mintegy 86%-ban és a megbetegedések 77%-ban játszik szerepet.

A nemzeti élelmezési és táplálkozási stratégiák megalkotásakor a FAO ajánlja a mintaétrend környezeti és éghajlati hatásának figyelembe vételét, ami egyelőre nem jellemző, és az azzal kapcsolatos ismeretterjesztést is.

„Az éghajlati és környezeti változások hatásai kihívás elé állítják a kormányzatokat,” – jelentette ki Milan Dacic, a WMO európai vezetője. „Szakpolitikai intézkedésekre van szükség, melyek támogatják a fenntartható talajgazdálkodást, csökkentik a légszennyezést, biztosítják a rászoruló lakosság élelmiszerellátását, mérsékelik a termelési veszteséget és a mezőgazdasági üvegházhatásúgáz-kibocsátást. A Meteorológiai Világszervezet hosszú távú megfigyelési, adat-, információ- és tudásmegosztási tevékenysége és helyzet-specifikus előrejelzései és elemzései alapvető fontosságúak az éghajlati és környezeti változásokból eredő hatások csökkentéséhez.”

Cheng Fang, a FAO közgazdásza és a jelentés szerzője kiemelte a kedvezőtlen élelmiszeralapanyag-összetételt az európai piacokon. Ahogy a kötet is írja, az állati eredetű élelmiszerek elérhetősége meghaladja a világátlagot, míg a zöldségek, hüvelyesek és a halak fogyasztása alulmúlja azt. Nagyobb figyelmet kell szentelni a mezőgazdaság és az egészséges táplálkozás kapcsolatának, amire az Európai Unió „Zöld New Deal” és a „termelőtől az asztalig” programjai jó kiindulási alapot jelenthetnek.

„A legnagyobb tanulság, hogy a bár az étrendünket változatosabbá tettük és növeltük az egészséges élelmiszerekhez való hozzáférést, szükség lenne arra is, hogy az élelmiszertermelést és -kereskedelmet az egészséges étrend szolgálatában állítsuk,” – mondta Fang. „Bővíteni kell a fogyasztók ismereteit és ösztönözni őket arra, hogy több gyümölcsöt és halat fogyasszanak és ezzel fenntarthatóbb és egészségesebb táplálkozási rendszereket kialakítva ezen országokban.”

Az egészséges táplálkozás ára

Az egészséges étrend általában drága – átlagosan ötször többe kerül a csupán az alapvető energiaigényt fedező keményítőben gazdag étrendhez képest, állapította meg a FAO jelentés egy 14 európai és közép-ázsiai országra kiterjedő vizsgálat alapján.

Az árkülönbséget a kereskedelem, a közkiadások és befektetési politikák agrár-élelmezési értékláncokra kifejtett hatása okozza. Ezek ellensúlyozására a FAO és a Világélelmezési Program táplálkozás fókuszú befektetéseket, célzott intézkedéseket és szociális politikát és programokat javasol, hogy az egészséges táplálkozás elérhetőségét fenntartható módon biztosítsák. Táplálkozás fókuszú szociális intézkedésekre példát is olvashatunk a jelentésben Örményországból.

„A tápláló étrend előnyeit nem csak az egyén, de a társadalom egésze élvezi,” – tette hozzá Fang, „és ugyanez igaz annak költségeire is.”

Összességében, az egészséges étrend költsége alacsonyabb mint a jelenleg uralkodó étrendé. A vizsgált országokból elérhető adatok alapján, amennyiben a lakosság az egészséges étrendre váltana, a közvetlen és közvetett egészségügyi költségek akár 97%-kal is csökkennének, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 41-74%-kal mérséklődne. És ezek az előnyök csak tovább bővülnének idővel és az innovatív, klímabarát mezőgazdasági technológiák terjedésével.

„A járvány lehetőséget ad, hogy átgondoljuk többek között az agrár-élelmezési rendszereinket, és kezdetét vegye az élelmezés és táplálkozás megújítása – és a környezeti terhelés csökkentése. Az ENSZ főtitkár által idén őszre életre hívott élelmezési rendszerek csúcstalálkozója kiváló lehetőséget ad majd erre,” – tette hozzá Rakhmanin.

Az élelmezésbiztonság és táplálkozás helyzete Európa és Közép-Ázsia térségben – Elérhető egészséges étrendek az egészségért és a hiányos táplálkozás visszaszorításáért elérhető online angolul és oroszul.