Az egész Föld élelmezésére hat az ukrán háborús helyzet

A mezőgazdasági termelés ellehetetlenült ezeken a területeken

A probléma gyökerei 2014-ig, a Krím orosz bekebelezéséig nyúlnak vissza, de a 2022-ben kirobbant háborúval a helyzet tovább súlyosbodott. Az orosz inváziós erők visszavonulásukat követően hatalmas területeket aknásítottak el, hogy lassítsák az ukrán előrenyomulást. A világhírű termékeny ukrán földek így nemcsak aknák, hanem fel nem robbant bombák, rakéták és gránátok csapdáivá váltak.

Ezek a robbanószerkezetek hosszú távon is veszélyt jelentenek, hiszen bármikor felrobbanhatnak. A mezőgazdasági termelés ellehetetlenült ezeken a területeken, ami évente több mint 11 milliárd dolláros kiesést jelent Ukrajna gazdaságának, ami az ország GDP-jének 5,6 százaléka. A legnagyobb csapás az ukrán gabonaexportot érte: a háborút megelőző évekhez képest 13,2 százalékkal csökkent a búza és kukorica kivitele, ami 8,9 milliárd dolláros veszteséget okozott. Mindez nemcsak Ukrajnára, hanem az élelmiszer-behozatalra szoruló afrikai és ázsiai országokra is súlyos következményekkel jár, ahol a háború előtti időszakban a gabona 90 százaléka Ukrajnából származott.

A Világbank becslése szerint az aknamentesítéshez legalább 34,6 milliárd dollárra lenne szükség, de a jelenlegi módszerekkel ez száz évnél is tovább tartana. Az ukrán kormány célja, hogy tíz éven belül a területek 80 százaléka újra művelhető legyen, amihez évente 2,8 milliárd dollárra lenne szükség.

Az ukránok már hozzákezdtek a mentesítési munkálatokhoz, és eddig 35 ezer négyzetkilométernyi területet tettek újra művelhetővé. Azonban a rendelkezésre álló anyagi források korlátozottak, így a folyamat lassan halad. A Tony Blair Institute (TBI) szerint az aknamentesítés felgyorsítása nemzetközi összefogást igényel, és két pénzügyi modell is segíthet. Az egyik a magántőke bevonása kötvények kibocsátásával, míg a másik hosszú lejáratú államkötvények kibocsátására épülne, amelyeket külföldi kormányok vásárolnának meg.

Az anyagi támogatás mellett az ukránok új technológiai megoldásokkal, például drónokkal és mesterséges intelligenciával is kísérleteznek, hogy gyorsítsák a folyamatot. A drónok felderíthetik az aknák helyét, a mesterséges intelligencia pedig segíthet azok felismerésében, így csökkentve az emberi élet kockázatát.

Az aknamezők felszámolása globális jelentőségű kérdés, hiszen Ukrajna gabonatermelésének visszaállítása nélkül emberek százmillióinak élete kerülhet veszélybe világszerte.