Az édességgyártás csökken, a fogyasztás nem

Az elmúlt két esztendőben a magyar édességpiac mennyiségben csak másfél százalékkal, értékben viszont az inflációt kissé meghaladó mértékkel gyarapodott, mondja Kanyó Gyuláné, az Édesipari Országos Szövetség titkára. A hazai édességkínálat gyakorlatilag megfelel a nyugat-európainak. A legnagyobb európai gyártók uralják a hazai piacot is. A termékinnováció folyamatos, a fogyasztóért folyó harc ezt szükségessé is teszi. Az édességpiac mennyisége meghaladja a 140 ezer tonnát. Ezen belül a csokoládés áruk részesedése évek óta változatlan arányt, 58-65 százalékot képvisel. Az összforgalmon belül jelentősen csökkent a hazai gyártású termékek aránya, ami részben összefügg azzal, hogy a multinacionális nagyvállalatok a termelésüket – a jobb gazdasági körülmények miatt – folyamatosan a környező országokba helyezték át. Kereskedelmi pozíciójuk fenntartásával az ismert, volt hazai márkákat is a kinti termelő vállalataiktól hozzák be a magyar piacra.
Az édességimport ezért tavaly már több mint tíz százalékkal haladta meg az exportot. A külföldön elállított édességek aránya a hazai forgalomból már 18-23 százalék.

Csokoládéban a legkisebb a lemaradás
Az egy főre jutó édességfogyasztás Magyarországon általában elmarad a világ élvonalától. A cukorkafogyasztás egy kiló, míg az EU-átlag 5,1 kiló. A fajlagos csokoládéfogyasztás terén kissé jobb a helyzet, mert a 3,95 kilós átlaggal már jobban megközelíti Magyarország a hatkilós uniós átlagot. Az átlagos keksz- és ostyafogyasztás Magyarországon 2,7 kiló, míg az unós átlag 7,8 kiló. Ha az egyes édességeket nézzük, kiderül, hogy a cukorkaforgalom nem éri el a tízezer tonnát sem. Az értékesített csokoládék mennyisége 1,5-2 százalékkal emelkedett. Ennél is nagyobb arányban növekedett az idényárunak számító csokoládéfigurák iránti kereslet.
Az elmúlt két esztendőben sem dőlt el a táblás kontra szeletes csokoládék közötti párharc. Jelenleg az eredmény döntetlenre áll. A szeletes áruk körében a különböző termékcsoportok, például a hűtött édességek, müzliszeletek, ostya-, kekszfélék erős versenyt jelentenek a korábbi években szinte csak csokoládés áruk alkotta szeletes csoportban. Az egyik leggyorsabban fejlődő csoportot a snackek jelentik. A különböző kiegészítő táplálékokat és különféle rágcsálnivalókat alkotó csoport forgalma az elmúlt években sokkal dinamikusabban növekedett, mint az édességeké, és meghaladta a 12 000 tonnát.
Az édesipari lisztes áruk növekedésében is e termékek játszanak elsődleges szerepet, ugyanis mennyiségi növekedésük évek óta emelkedő. Néhány termék esetén eléri a 8-10 százalékot.

Növekvő import és kereskedelmi márka
Az édességforgalom szerkezetében az import mellett egyre növekvő arányt képviselnek a kereskedelmi márkák. Az édesipari árucsoportoknál 3-4 éve jelentek meg a kereskedelem saját márkás termékei, amelyek ma már az összforgalomból 15-20 százalékkal részesednek.
Az uniós csatlakozás nyomán szinte azonnal megérkeztek a hazai piacra az olcsó, gyenge minőségű importtermékek. Tavaly már a harmadik országokból származó édességek behozatala is nőtt, és az innen származó termékek már a piac harmadát uralják. (A nagy kereskedelmi láncoknál ez az arány még nagyobb.)
Kanyó Gyuláné véleménye szerint a vállalatok fejlesztési lehetőségei szűkültek, mert erőiket a vevőkért folytatott harcra koncentrálják. Ennek részeként egyre pontosabb, vásárlási szokásokat elemző kutatások készülnek, amelyek alapján tervezik az eladói magatartást, s ennek részeként a termék megjelentetését, a csomagolást.