Az autózók hozták a bogyóspusztító muslincát

A Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága felhívja a figyelmet, a 2013-ban megtalált szőlőkabóca mellett most egy újabb kártevő lépett fel a Soproni Borvidéken, mert a foltos szárnyú muslicát megtalálták az egyik csapdában.

A szőlősgazdák bejelentése alapján az Igazgatóság munkatársai a Balfon és Fertőrákoson kihelyezett csapdákban 2014. november 19-én megtalálták (Drosophila suzukii) imágóit. A gyümölcslegyek családjába tartozó apró rovar távol-keleti eredetű. Az eredeti élőhelyén régóta ismert és közönséges faj 2009-ben kezdte meg világméretű terjedését. Egyszerre jelent meg Észak-Amerikában (Kanadában) és Európában (Olaszországban, Franciaországban). Első magyarországi példányait 2012-ben fogták a Növényvédelmi Kutatóintézet munkatársai az M 7-es autópálya egyik pihenőjében. 2013 őszén már megtalálható volt Győr-Moson-Sopron megyében is, egy Hegyeshalom melletti autópálya pihenőben.

A feltalálási helyek utalnak a kártevő terjedési módjára is. A kártevő lárvái, a fehér színű 3-4 milliméteres nyüvek az utazók által kidobott fertőzött gyümölcsökkel jutnak el új élőhelyekre. Ugyanakkor a légyfélékhez tartozó imágó jó repülő, naponta 40-50 kilométert is megtehet, illetve a szél segítségével is mozoghat.

Tápnövényei a vékony héjú gyümölcsfélék (málna, szamóca, szeder, áfonya), de előfordul cseresznyén, meggyen, kajszin, szilván, őszibarackon és vannak adatok bor- és csemegeszőlőben történt károsításáról is. A károsított termés összetöpped, friss fogyasztásra alkalmatlanná válik. További, még megválaszolatlan kérdés, hogy a fertőzés szőlő esetében miként hat a bor minőségére.
A kártevő életmódja még nem teljesen tisztázott. Hazai viszonylatban 5-7 nemzedékére lehet számítani. A telet a kifejlett muslica vészeli át az avarban, korhadékban, komposztban.

A foltos szárnyú muslica nem zárlati károsító. Ennek ellenére fel kell készülni az ellene való védekezésre, mivel a rendelkezésre álló információk szerint legalábbis a bogyósgyümölcsösökben komoly károkat okozhat.

Mivel a félig érett, illetve érett gyümölcsben károsít, a védekezés is nehéz ellene. A megelőző módszerek (korai betakarítás, az összes gyümölcs maradéktalan betakarítása, a fertőzött gyümölcs megsemmisítése) nehezen illeszthetőek a borszőlő termesztés technológiájába.
Kémiai módszerekkel a bogyók belsejében élő lárvák nem pusztíthatók el. Az imágók ellen a a szőlőmolyok ellen is engedélyezett szerekkel történő kezelések hatásosak lehetnek, de ezek időzítése nehéz és mivel a faj jól repül, egy adott térségben nagy területen egyszerre kellene elvégezni a permetezéseket.

Átmeneti megoldást hozhat egy kemény, hideg tél, amely a telelő imágókat jelentősen megtizedelheti.

(munkatársunktól)