Az arabica kávé a klímaváltozás árnyékában – nagy változások jönnek

Nagy befektetéssel jár az átállás a regeneratív mezőgazdaságra

Az éghajlatváltozás egyik legnagyobb kihívása elé állítja a kávétermelőket. A hőmérséklet emelkedése, a kiszámíthatatlan esőzések és a szélsőséges időjárási jelenségek miatt a kávétermelésre alkalmas területek 2050-re akár 50%-kal is csökkenhetnek. Az arabica kávé, amely a legkiválóbb minőségű kávé, különösen érzékeny a hőmérsékleti változásokra, hiszen ideális termesztési környezete 18-23 Celsius-fok között van, és 1000-2000 méteres magasságot igényel. Brazília, amely a világ kávétermesztésének csaknem felét biztosítja, különösen kitett ennek a fenyegetésnek. A Cerrado Mineiro régió, ahol a kávéültetvények 900-1250 méteres magasságban helyezkednek el, már most az életképesség határán van.

Az éghajlati kihívásokra reagálva a kávéipar szereplői egyre inkább a regeneratív mezőgazdaság felé fordulnak. A regeneratív gazdálkodás célja, hogy fenntartható módon növelje a terméshozamot, miközben megőrzi a talaj egészségét és helyreállítja a természetes ökoszisztémákat. Marcelo Montanari, egy brazil kávétermesztő, 250 hektáros gazdaságában már tíz éve alkalmazza ezeket a technikákat, drasztikusan csökkentve a vegyszeres műtrágyák és növényvédő szerek használatát. Gazdaságában az erdőtörvény előírásait túlteljesítve a földterület 36%-át természetes növényzet borítja, és az ültetvények között őshonos fákat, például mahagónit ültetett. Ezek a fák nemcsak árnyékot adnak, hanem a száraz időszakokban segítik a talaj vízmegtartó képességét is. Montanari gazdaságában 30 napra elegendő vízkészlet áll rendelkezésre, ami jóval több, mint a hagyományos módszereket alkalmazó szomszédos gazdaságokban.

„Mindent, amit teszünk, holisztikusan szemlélünk. A kávéültetvényt egy teljes ökoszisztéma részének tekintjük. Szeretem azt mondani, hogy itt nem kávétermesztésről van szó, hanem egy fotoszintetizáló gyárról”

– fogalmazott Montanari.

A Cerrado Mineiro régióban található gazdaságok közül több is csatlakozott a Regenagri nevű globális szervezethez, amely a talaj megőrzését és helyreállítását célzó regeneratív módszereket támogatja. A Regenagri hatására a brazil kávéültetvényeken 1,99 tonnával csökkent a CO2-kibocsátás minden egyes tonna kávéra vetítve, miközben a vízhasználat 43 368 literrel mérséklődött tonnánként.

Az iparág nagy szereplői, mint az olasz Illycaffe és a svájci Nespresso, már felismerték, hogy hosszú távú fenntarthatóságot csak regeneratív gyakorlatokkal érhetnek el. Az Illycaffe tavaly piacra dobta a Cerrado Mineiro régióban termelt regeneratív kávéját, míg a Nespresso 2020 óta dolgozik azon, hogy gazdáit átállítsa fenntarthatóbb módszerekre. A Nespresso célja, hogy 2030-ra beszállítói láncának 95%-a regeneratív mezőgazdaságot alkalmazzon.

Julie Dubost de Ferron, a Nespresso vállalati kommunikációjának globális vezetője hangsúlyozza, hogy az átállás nem megy egyik napról a másikra. „A programban résztvevő gazdák támogatása kritikus fontosságú, ha a regeneratív mezőgazdaságot széles körben kívánjuk elterjeszteni” – nyilatkozta Dubost de Ferron. A Nespresso agronómusokat alkalmaz, akik képzéseket nyújtanak a gazdáknak, és olyan innovatív módszereket vezetnek be, mint az agrárerdészet és új, szárazságtűrő kávéfajták termesztése. A hagyományos módszerekhez szokott gazdáknak azonban komoly szemléletváltásra van szükségük.

A Nestlé szintén a regeneratív mezőgazdaság mellett tette le a voksát, és a Rainforest Alliance-szal együttműködve dolgozik beszállítói láncának átalakításán. A regeneratív gyakorlatok célja a talaj egészségének megőrzése, a biológiai sokféleség növelése és a gazdák megélhetésének javítása. A Nestlé fenntarthatósági marketingért felelős vezetője, Cecilia Seravalli Soares szerint a regeneratív módszerek első évei során a termelékenység és a jövedelmezőség csökkenhet, ami komoly kihívást jelent a gazdák számára.

Indonéziában a Nestlé új időjárásbiztosítási programot indított, amely műholdas adatokat használva segít a kistermelőknek védekezni a szélsőséges időjárási viszonyok ellen. Ez a program biztosítást nyújt a termelőknek az esőzések, aszályok és más időjárási anomáliák ellen, amelyek egyre gyakoribbak a klímaváltozás hatására.

Bár a regeneratív mezőgazdaság ígéretes megoldásnak tűnik, az átállás költségei óriásiak. Az ENSZ becslése szerint évente 542 milliárd dollárt kellene befektetni a természetalapú megoldásokba 2030-ig, ami a jelenlegi finanszírozás több mint háromszorosa. A kávéipar számára elengedhetetlen a külső támogatás, hogy a gazdák hosszú távon is fenntartható módon termeljenek, és megélhetésük biztosítva legyen.

A kávéipar előtt álló kihívások hatalmasak, de a regeneratív mezőgazdaságban rejlő lehetőségek és a fenntartható technológiák alkalmazása segíthet abban, hogy ez az alapvető árucikk hosszú távon is elérhető maradjon a világ számára.