Az angolok egészsége sokba kerülhet a braziloknak

Egy brit tanulmány szerint az egészséges táplálkozás globális irányelvei károsítják a fejlődő országok gazdaságait.

A brit szakemberek azt vizsgálták, milyen következményei lennének, ha a britek és a brazilok áttérnének az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kívánatosnak tartott, gyümölcsben és zöldségben gazdag, ám húsban és tejtermékekben szegény étrendre.

A káros étkezési szokások felszámolásával Nagy-Britanniában évente körülbelül 70 ezer embert lehetne megóvni a helytelen táplálkozás miatt kialakuló szívbetegségek és rákos daganatok okozta korai haláltól. Az egészségügyi rendszer pedig 20 millió fontot (6,5 milliárd forint) takarítana meg évente.

Ezzel szemben Brazíliában igen alacsony a rossz táplálkozási szokásokból eredő betegségek aránya, vagyis a brazilok csak nagyon kis mértékű egészségügyi hasznot húznának az étrend változtatásból, viszont a gazdaságuk annál inkább megsínylené az újításokat. A Higiéniai és Trópusi Orvostudomány Londoni Iskolája által készített tanulmány csütörtökön jelent meg a The Lancet című tekintélyes brit orvosi hetilap internetes oldalán.

„Nem azt mondjuk, hogy az emberek ne egyenek egészségesen. Csupán arra szeretnénk rávilágítani, hogy ennek a megváltozott étrendnek lehetnek nem várt következményei is” – mondta Richard Smith, az intézmény egészségügyi közgazdaságtannal foglalkozó professzora. Smith és kollégái szerint ha a brazilok és a nyugati országok úgy döntenek, hogy áttérnek a zöldségben gazdag étrendre, akkor az a húsfüggő brazil gazdaságnak 815 millió dollárba (164 milliárd forint) kerülne.

Smith szerint az illetékes szakértőknek sokkal átgondoltabb táplálkozási irányelveket kellene kidolgozniuk. Az olyan országok számára, mint Brazília, amely döntően a Japánba és a nyugati országokba irányuló hús-importra épít, pusztító lehet egy ilyen globális célkitűzés.

Vannak akik másképp vélekednek a kérdésről. „A világ többi részén olyan folyamatok zajlanak, amelyekkel ez a modell nem számol” – hangoztatta Julian Morris, a londoni székhelyű National Policy Network kutatóintézet vezetője. „Az Ázsiában egyre növekvő húsigény valószínűleg ellensúlyozni tudja majd a fejlett országokbeli visszaesést.” A szakértő azt a feltételezést is vitatja, hogy az irányelvek valóban megváltoztatják az emberek étkezési szokásait – írja az Index.