Az állam határozhatja meg az étkezési utalvány kibocsátóját

Helytállók voltak az előzetes sajtóinformációk, a múlt pénteken benyújtott 2012-es adótörvények tervezete gyakorlatilag a béren kívüli juttatás államosítását tartalmazza. Január után is megmarad ugyan a hidegétel-utalvány, azonban jövő októbertől azt is saját hatáskörébe vonja a kormány. Az intézkedés a jelenlegi utalványkibocsátók számára jelenthet komoly érvágást, könnyen lehet, hogy ezek a cégek eltűnnek a magyar piacról.

A jövő évi adótörvények tervezete szerint januártól havi ötezer forint értékben adhat a munkáltató hidegétel-utalványt béren kívüli juttatásként, ezen felül csak az állam által szabott feltételek mellett kibocsátott Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) lesz nyújtható. Vagyis nem tűnik el teljesen a hidegétel-utalvány, de értéke jelentősen csökken, illetve a törvény értelmében a kormány felhatalmazást kap arra, hogy meghatározza az utalvány kibocsátóját 2012. októberétől.

Ez utóbbi kitétel azt támasztja alá, hogy az állam az ételutalvány kibocsátását is ellenőrzése alá akarja vonni. Korábbi hírek, pletykák szerint a Magyar Posta leányvállalata veheti át a jelenlegi utalványkibocsátók szerepét, a Posta Paletta nevű céget idén év elején alapították 100 millió forintos alaptőkével és 150 milliós tőketartalékkal, 2012 végére pedig a hazai utalványpiac 10-15 százalékát szeretné magáénak tudni.

A SZÉP-kártya keretében egyébként az úgynevezett szálláshely kártyára évente legfeljebb 225 ezer forintot adhatna a munkaadó a kormány tervei szerint, emellett béren kívüli juttatás lehetne az úgynevezett vendéglátó kártya és a szabadidő kártya. Előbbi gyakorlatilag a melegétel-utalványokat váltaná fel, évente 150 ezer forintig lehetne adni, míg utóbbit szabadidős, rekreációs és egészségmegőrző szolgáltatásokra lehetne felhasználni évente 75 ezer forint értékben.

A fentiek mellett továbbra is megmaradna az internetutalvány, az iskolakezdési támogatás és a közlekedési bérlet, mint lehetséges béren kívüli juttatás, ezek közül talán az utóbbi volt népszerű, a másik kettő részesedése elhanyagolható.

Ha a parlament a fenti formában elfogadja a törvényt, akkor azzal gyakorlatilag eltűnhetnek Magyarországról a jelenlegi utalványkibocsátók. Ezek a cégek ugyanis eddig abból szereztek bevételt, hogy az általuk piacra dobott utalványok után bizonyos százalékban jutalékot kaptak, a lépés szinte teljesen megfosztaná bevételeiktől őket.

2010-ben a teljes cafeteria-rendszer 386 milliárd forintos forgalmat generált, ebből 200 milliárdot tettek ki az étkezési utalványok, összesen mintegy 2,5 millió munkavállaló kapott valamilyen béren kívüli juttatást.

„A tervezett változtatások pont a munkavállalók körében legnépszerűbb kedvezményes juttatási elemtől fosztaná meg a munkaadókat. Kizárólag a SZÉP Kártya az alacsony keresetűek számára nem megoldás, hiszen számukra a napi igények kielégítése, például az étkezés biztosítása létszükséglet” – érvelt a tervezett átalakítás ellen az az Étkezési Utalvány Forgalmazó Egyesülés (EUFE) az mfor.hu megkeresésére a múlt héten. A béren kívüli juttatások rendszerének ilyen hirtelen átalakítása súlyos nehézségeket okozna a munkáltatók számára és kiszolgáltatottá tenné őket.

A cafeteria rendszert érintő tervezett változtatások miatt az állam is jelentős áfa, szja és a bért terhelő egyéb járulékoktól esne el. Optimista nézet szerint, ha a felhasználók 40 százaléka át tudna térni jövő év elejétől a kártya-alapú juttatásra, akkor is a költségvetésnek éves szinten mintegy 20 milliárd forintos kieséssel kell számolnia. Az EUFE szerint a helyzetet tovább súlyosbítja még az is, hogy a jelenleg 2,5 millió érintett munkavállaló nettó jövedelme az átalakítás miatt mintegy 100 milliárd forinttal csökkenne, vagyis a gazdaságból is ekkora vásárlóerő tűnne el. – írja az mfor.hu.