Az albánok lettek a magyar pékek konkurensei

Az albánok lettek a magyar pékek konkurensei az utóbbi 2-3 évben, ugyanis elszaporodtak az albánok által működtetett pékségek Magyarországon. Ma ezekből a becslések szerint mintegy 300 működik. Gyakorlatilag nincs Magyarországon olyan nagyobb település, ahol albán pékség ne működne – többek között erről is beszélt Kurdi András, a Magyar Pékszövetség elnöke a szövetség szerdai évzáró sajtóebédjén.

Elmondta: hazánkban az elmúlt 2-3 évben szaporodtak meg az albán nagy családok által működtetett sütőipari vállalkozások. Ezek a kis cégek nagy konkurenciát jelentenek a magyar pékségek számára, mivel gyakran olcsóbban állítják elő a termékeket, mint a magyar pékségek. A Pékszövetség elnöke úgy vélte: az „albán pékségek” elsősorban azzal jutnak előnyhöz a piacon, hogy esetleg nem tartják be a munkaügyi és munkavédelmi előírásokat. Ezért a szövetség kezdeményezte ezeknek a cégeknek az átfogó felülvizsgálatát. A Pékszövetség elnöke szerint a Magyarországon működő albán pékségek jelenleg olyan kihívást és konkurenciát jelentenek a magyar sütőipari vállalkozások számára, mint korábban a multinacionális élelmiszerláncok pékségei.

Beszélt emellett arról is, hogy a hazai sütőipari piac most rendeződik át, ugyanis az emberek egy igen nagy hányada keresi az olcsó pékárut és kenyeret. Így kisebb lett azoknak a köre, akik például a prémium kategóriás termékeket meg tudják vásárolni. Szerinte azok a vállalkozások maradnak majd talpon, amelyek ki tudják elégíteni mind az olcsóbb tömegáru iránti igényt, mind pedig a felső kategóriás keresletet.

Jelenleg Magyarországon a szövetség által közzétett adatok szerint egy ember évente mintegy 73 kilogramm kenyeret fogyaszt. Az elfogyasztott péksütemény mennyisége pedig 13 kilogramm évente és fejenként. A sütőipari termékek 63-67 százalékát teszi ki a fehér és a félbarna kenyér, a házi jellegű kenyér 18-22 százalékra tehető a fogyasztásban, míg az egyéb kenyérféleségek – például a tartós vagy a rozskenyér – fogyasztása 18 százalékos arányú.

A szövetség számításai alapján az idén a magyar sütőipari cégek összes árbevétele eléri a 125 milliárd forintot, ami átlagosan mintegy 6,5 százalékkal több mint a múlt évben volt. Az elnök utalt arra is, hogy a liszt árát kivéve a pékek költségei emelkedtek, emiatt várhatóan nő majd a sütőipari termékek ára is. Konkrétumokról azonban nem beszélt, mivel nem kívánt alapot adni a kartellgyanúra.

Verli József szakmai főtitkár arra emlékeztetett, hogy a kenyér költségszerkezete nem változott, azaz a kenyér árának mintegy 30 százalékát teszi ki az alapanyagköltség, további harmadát bérköltség, az egyéb költségek pedig szintén harmadát adják az árnak. A liszt ára jelenleg 72-82 forint között mozog, ám a múlt évben még 42-52 forint is volt kilogrammonként, de 105-115 forint között is mozgott az alapanyag ára kilónként.

Kurdi András még arról is beszélt, hogy a Pékszövetségnek 370-380 tagja van. Ezek a cégek adják a magyar sütőipari kapacitás 60-65 százalékát.

(munkatársunktól)