Az agrárkamara kezdeményezte a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság aszálymonitoring-rendszerének jelentései és a NAK megyei szervezeteinek jelzései alapján az ország egész területén vízhiány van, a talaj felső 50 centiméteres rétege az elmúlt időszakban tovább száradt, már szinte az egész országban a kritikus 40 százalékos érték alá csökkent a nedvességtartalma, de az Alföldön és a Kisalföldön 30 százalék alatti értékek is előfordulnak – ismertették.

Hozzátették, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése alapján a következő napokban a csapadék területi átlagban nem lesz számottevő, jelentős országos esőzésre nem lehet számítani, így az aszály várhatóan erősödik. Mindezek miatt kezdeményezték a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését.

A kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetni, illetve a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül, egy alkalommal, rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges. Rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül a közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 mm/hektár (1200 köbméter/hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónapig való kijuttatása.

A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg illetékes vízügyi hatósághoz (a megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz) írásban kell bejelenteni, amelyhez az érintett felszíni víz kezelőjének (területileg illetékes vízügyi igazgatóság) hozzájárulását is csatolni kell. A rendkívüli célú vízhasználatról szóló útmutató és a kapcsolódó adatlapok elérhetők a NAK honlapján, a „Kézikönyvek, Tájékoztató” menüpont alatt – közölte az agrárkamara.