Az Agárdi Pálinkafőzde lett Európa legjobbja

Kiemelkedő magyar sikerrel zárult a 2015. évi Destillata, a pálinkák, likőrök, whiskyk és egyéb párlatok legrangosabb európai versenye. Idén 14 ország 162 főzdéje vett részt a megmérettetésen, mintegy 1.500 tétellel pályázva, Magyarországot pedig 25 főzde képviselte. A magyar indulók remekül teljesítettek: összesen 163 díjat, 6 Év Párlata, 7 arany-, 62 ezüst- és 88 bronzérmet nyertek el. A verseny legnagyobb elismerését is magyar főzdének ítélte a zsűri: az Agárdi Pálinkafőzdét választották az Év Párlatfőzdéjének, egyik alapító-tulajdonosa, Vértes Tibort pedig az Év Főzőmestere lett.

A magyar díjazottak

Destillata: a párlatok nemzetközi bajnoksága

Immár 23. alkalommal rendezték meg a párlatkészítők legtekintélyesebb közép-európai szakmai bajnokságát, a Destillatát, amelyre az idén 14 ország 162 főzdéje nevezett, 1.500 tétellel. A díjátadó gála minden évben más ausztriai városban zajlik; idén Eisenstadt és az Esterházy kastély adott otthont az ünnepélyes eseménynek, amelyen osztrák, német, magyar, olasz, svájci, román, szerb, holland és argentin párlatok mérettették meg magukat.

A magyar főzdék kiválóan szerepeltek a párlatok európai bajnokságának is nevezett rendezvényen: összesen 163 érmet (6 Év Párlata, 7 arany, 62 ezüst, 88 bronz) szereztek a különböző versenykategóriákban. Ennek köszönhetően a 3. legtöbb díjat a magyar nevezők nyerték.

A rendezvény különlegessége volt, hogy a magyar indulóknak külön díjátadót is beépítettek a programba, az aranyérmeket Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke adta át.

„Büszkék vagyunk arra, hogy minden évben megmutathatjuk a Destillátán, mennyire tradicionális Magyarországon a pálinkafőzés és milyen kiváló minőségű italokat tudunk előállítani mi, magyarok. Bízunk benne, hogy a díj segítségünkre lesz abban, hogy a magyar pálinkákat továbbra is magas minőségű italként pozícionáljuk, úgy itthon, mint nemzetközi szinten” – mondta Győrffy Balázs.

Az Év Magyar Párlatai

A versenyen évről-évre megnevezik az Év Párlatait, amelyeket nagyarany éremmel is jutalmaznak. 2015-ben a Gyenesei Pálinkárium fekete bodza (2012) és a Gyulai Pálinka fekete ribiszke pálinkája (2014), valamint az Agárdi Pálinka sörpárlata (2014), maláta whiskyje (2010), érlelt alma pálinkája és tokaji sárgamuskotály törköly pálinkája (2010) részesült ebben az elismerésben.

Vértes Tibor, az Év Főzőmestere

1966-ban született, Móron. A Kecskeméti Kertészeti Főiskola elvégzése után a Móri Állami Gazdaságnál kezdte pályáját gyümölcstermesztő területvezetőként. A nyolcvanas évek végén Németországban dolgozott és tanult. Ezt követően Ausztriában – többek között a Burgenlandi Mezőgazdasági Kamaránál – folytatta pályáját, ahol 12 évig dolgozott szaktanácsadóként. 2001-ben barátjával, Szabó Lászlóval megalapították az Agárdi Pálinkafőzde Kft.-t, ahol a főzde 2002-es indulása óta ügyvezetőként és szakmai irányítóként tevékenykedik. A pálinka minősége és fogyasztási kultúrája iránti elkötelezettségéért a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesítették. Ő az első pálinkafőző mester Magyarországon, aki ebben a megtiszteltetésben részesült.

Az Agárdi Pálinkafőzde Európa legjobbja

A Destillátán a legtöbb érmet Ausztria (568) és Németország nyerte (286), mégis a magyar párlatkészítők felkészültségét és italainak minőségét igazolja, hogy a megmérettetésen induló 162 főzde közül a zsűri az Agárdi Pálinkafőzdét választotta az Év Főzdéjévé, Vértes Tibort pedig az Év Főzőmesterévé.

„Nagyon örülünk annak, hogy a nemzetközi párlatverseny összesített győztese az Agárdi Pálinkafőzde lett, így a 4 nagyarany mellett az Év Párlatfőzdéje címet is elnyertük, 2009. után immár másodszor. Az osztrák-magyar történelem sokrétűségét jelzi, hogy nemzeti ünnepünk előestéjén magyar pálinkafőzde vehette át a legmagasabb elismerést az osztrák szervezőktől Eisenstadtban, az Esterházy kastély Haydn termében.” – mondta Vértes Tibor, az Agárdi Pálinkafőzde egyik alapító-tulajdonosa, az Év Főzőmestere.

Mi alapján döntenek a bírák?

A Destillata kóstoló bírái mindannyian vizsgázott szakemberek, akiknek feddhetetlen, minőségorientált és független munkáját kóstolótréningek és továbbképzések (pl. a karakterizáláshoz szükséges verbális ismeretszerzés, faj- és fajtaismeret, érzékszervi képzés) biztosítják. A kóstolóbizottságok a főzdék által nevezett, legalább kétszeres szűrőn átjutott mintákat négy szempont alapján értékelik: kiemelten fontos az illat- és íztisztaság, a gyümölcs karakteressége és a harmónia, az összbenyomás. A nemzetközi szakmai zsűri összetétele szinte minden évben változik.