Az áfaemelésnél nagyobb mértékben nőhetnek az árak

A kormány által pénteken bejelentett áfaemelés 1,6 százalékos áremelkedést indokolna, de a korábbi tapasztalatok szerint a cégek nagy része az áfaemelés mértékénél nagyobbat emel az árain. Felfelé nyomja a fogyasztói árakat a gyenge forint és az alapanyagok várható drágulása is.

Két százalékkal, 25-ről 27 százalékra, az EU-ban legmagasabb szintre emelkedik a normál áfakulcs jövő január 1-jétől a kormány javaslata szerint. A korábbi tapasztalatok szerint az áfaemelésnél nagyobb mértékben emelkednek majd az árak a boltokban.

A termékek, szolgáltatások java része a normál áfakulcs alá tartozik, így a gázért, villanyért a 25 százalékos áfával növelt árat fizetjük most, de amikor televíziót, bútort, autót veszünk, tankolunk, mozijegyet vásárolunk, akkor is a normál áfakulcsot számítják fel nekünk az üzletekben. Kedvezményes, 5 százalékos áfakörbe tartozik viszont a gyógyszer, a könyv, az újság, egy másik kedvezményes, 18 százalékos áfakörbe az alapvető élelmiszerek szűk köre, a kenyér és pékáruk, a tej és a tejtermékek, valamint a szállodák, panziók tartoznak. Áfamentesek a pénzügyi szolgáltatások. A kormányon belül most felmerült, hogy az élelmiszerek nemcsak egy szűk körét, hanem akár az egészet az 5 százalékos körbe sorolják.

Ha az üzletek év elején teljesen érvényesítenék a normál áfa emelését, akkor a termékek, szolgáltatások többségének az ára 1,6 százalékkal emelkedne. (A fogyasztói ár a termék nettó ára szorozva 1,25-tel, januártól pedig a nettó ár szorozva 1,27-tel, ennek arányából következik, hogy az áfaemelés 1,6 százalékos dráguláshoz vezetne minden egyéb körülménytől eltekintve.)

A kereskedők nem csak az adóváltozást nézik, amikor eldöntik, végrehajtanak-e áremelést, és ha igen, mekkorát. „A cég tulajdonosa előveszi a kockás papírt, az egyik oldalra felírja azokat a tényezőket, amelyek a drágítás mellett szólnak, a másik oldalra meg az árak változatlanul hagyása mellettieket” – mondja Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Szerinte „előbbiek között lehet említeni a mostani helyzetben az áfaemelés mellett a jövedéki adó emelését, aztán azt, hogy az alapanyagok ára nő, az importtermékeknél a forintgyengülés önmagában is árfelhajtó tényező, és a munkaerő költsége is növekedhet az adócsomag miatt, főként a bérskála alján, bár a pontos hatást még nem lehet pontosan látni”.

„Ezzel szemben a piac teherbíró képessége gyenge, a költségek növekedését ellensúlyozni tudja a cégtulajdonos azzal, hogy egyik-másik alkalmazottját részmunkaidőssé teszi, és ő maga is beáll dolgozni a pult mögé, vagy elhalaszt egy-egy beruházást. A vásárló nagyon árérzékeny, de nem lehet lenyelni az áfát […] Az is lehet, hogy egy több portékát árusító üzletben az egyes termékek ára különböző mértékben drágul, az alapvető cikkeknél kisebb áremelést fogad el a vásárló, míg a többi terméknél nagyobb árnövelést tud végrehajtani a cég” – mondja az OKSZ főtitkára.

A korábbi áfaváltozások fogyasztói árakba való átgyűrűződését vizsgálta egy 2006 végi jegybanki tanulmány. Arra jutottak a szerzők, hogy az áfaemelés azonnal és szinte teljes mértékben megjelent az árakban. Ezzel szemben az áfacsökkentés nagy részét lenyelték az üzletek, az árakat jóval kisebb mértékben, igaz, az új áfakulcs életbe lépése előtt csökkentették.

Áfaemelés idején viszont az árak nagyobb mértékben emelkedtek, mint ami az áfaemelésből következne. Ennek oka, hogy a cégek csak időnként változtatják a termékek, szolgáltatások árát, nem hétről hétre. Az áfakulcs feljebb vitele önmagában áremelést indokolna, de ilyenkor lényegében előre hoznak később esedékes áremeléseket a cégek, ezért az adóváltozás életbe lépésekor nagyobb áremeléssel szembesülnek a vásárlók a jegybanki tanulmány szerint.

Az áfaemelés emeli a Magyarországon legálisan megvásárolható áruk árát, ami két káros következménnyel is járhat. Egyrészt a környező országokba irányuló bevásárlóturizmus erősödhet, ezzel pedig a magyarországi üzletek forgalma csökken. Másrészt a feketekereskedelem is lendületet kaphat. A Gyurcsány-kormány 2006 őszén hajtott végre áfaemelést (az akkori intézkedések és a mostani Matolcsy-csomag között sok hasonlóság fedezhető fel), akkor a várt 5 százalék helyett végül 8 százalékos infláció valósult meg. Most az Orbán-kormány 4,2 százalékos áremelkedéssel számol.
Az EU-ban 25 százalék fölé eddig egy tagország sem emelte az áfakulcsot, Magyarország elsőként lépi át ezt a határt. Jogilag semmilyen akadálya nincs annak, hogy 25 százalék fölé emelje egy tagállam az áfakulcsot, bár korábban volt egy kísérlet ilyen határ meghúzására.

Az Európai Bizottság 2006-ban javaslatot tett arra, hogy az uniós irányelvbe foglalják bele, egyetlen egy ország sem viszi 25 százalék fölé az áfakulcsát – tájékoztatták az [origo]-t az uniós ügyekben jártas, egykor kormányzati pozíciót betöltött források. A Bizottság javaslata azonban nem ment át, mert az akkor magas áfakulcsot alkalmazó országok relatív versenyhátrányba kerültek volna egy későbbi költségvetési kiigazítási kényszerhelyzetben, hiszen kevésbé tudták volna emelni az áfát – írja az [origo].