Átrendeződő informatikai piac
Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) ágazatának helyzetét az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért elnöke, Laufer Tamás ismertette. Az elnök rámutatott: a digitális gazdaságért dolgozó szakmai szövetségként fontosnak tartják, hogy a gazdasági folyamatokat a lehető legprecízebben mérjék.
Az IVSZ által kifejlesztett saját módszertan a statisztikai mérésekkel szemben hitelesebb számot ad az IKT-iparág, valamint a digitális gazdaság méretéről és jelentőségéről. E módszerrel készült makrogazdasági elemzésük szerint 5 év alatt több mint 20%-kal, 6 ezer milliárd forintra nőtt az IKT-szektor által közvetlenül és közvetve megtermelt bruttó hozzáadott érték (GVA), így a digitális gazdaság a teljes magyar GVA legalább 20%-át adja. Ha emellett még figyelembe vesszük a nem IKT-cégek házon belüli, folyamatosan bővülő digitális fejlesztéseit is, a digitális gazdaság óvatos becsléssel is már a teljes GDP legalább 25%-át adja.
Egyenetlenül eloszló támogatások
Ami az ágazatot érő külső hatásokat illeti, Laufer Tamás úgy fogalmazott, hogy a vállalatok digitális fejlesztései nem házon kívül, hanem házon belül, azaz insourcing alapon zajlanak.
– Ezzel a digitális gazdaság ugyan bővül, ugyanakkor az IKT-szektortól megrendeléseket von el, valamint tovább súlyosbítja a munkaerőhiányt. Elég csak a bankok digitális termékeire, szolgáltatásaira vagy az autóipar által felépített saját szoftverfejlesztői csapatokra, divíziókra gondolni. Az IKT-iparágra egyre nagyobb hatást gyakorolnak a hatékonyságot, versenyképességet növelő technológiák (Ipar4.0, 5G, mesterséges intelligencia, IoT, cloud), a mérleg másik oldalán pedig megemlíthetők a telekommunikációs beruházásokat visszafogó hazai távközlési és közműadó – mondta az IVSZ elnöke.
Az ágazat technológiai fejlesztésekre kapott forrásai és a termelés színvonala kapcsán Laufer Tamás kiemelte: a hazai támogatási rendszer alapvetően jó célokkal és irányok mentén szerveződik, a támogatások azonban a kizáró (pl. földrajzi) feltételrendszerek miatt mégsem egyenletesen érnek célba.
– A kkv.-kat, az innovációt fejlesztő, illetve az IKT-felhasználást felpörgetni célzó GINOP pályázatokból az informatikai profilú cégek nagy része nem tudott érdemben forrásokhoz jutni. Emellett a hazai K+F forrásokhoz is elsősorban az egyetemi hátterű nagyprojektek fértek hozzá, ezért is üdvözlendők az NKFIH (Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal) biztatónak, életszerűnek és egyszerre digitális pártinak tűnő idei pályázatai – hangsúlyozta az elnök.
Kézzelfogható közelségben az ipari digitalizáció
Fontos téma az ágazaton belül a termékkör fogyasztása, illetve az aktuális trendek és az eladások, termékfejlesztések kapcsolata. Ezzel összefüggésben Laufer Tamás elmondta: az elemzők, illetve piaci szereplők által jósolt, közelgő általános gazdasági recesszió is ráirányítja a figyelmet azon technológiák implementálására, amelyek eszközként szolgálhatnak a hatékonyság növelésében és a költségek csökkentésében. Ezek közül kiemelkedik az ipari digitalizáció, ami kézzelfogható közelségben van, és már a hazai üzemekben is több példa akad a valós bevezetésekre. A közeljövőben fontos tényező lesz a digitalizálódó gazdaság jóformán bármely területén bevethető mesterséges intelligencia (MI), de már jó ideje hasonló szerepet kapnak a fejlesztések során a felhőalapú megoldások, amire rákapcsolódva a tudatos adatmenedzsment is kiemelt szerepet kap. A médiapiacot jelenleg az on-demand alapon működő tartalomfogyasztás és azok a platformok (lásd Netflix, HBO GO, Spotify stb.) határozzák meg, amelyek maguk is a nagy sávszélességű hálózatok, az okoseszközök és az MI fejlődéséből profitálnak. Ami pedig az ágazat jövőképét illeti, az elnök szerint az egyik legnagyobb kihívást az jelenti az IKT-piac számára, hogy a mindent átható digitalizáció során egyes ágazati vertikumok maguk is digitális vállalkozásokká válnak, így az eredeti fejlesztések iránt csökkenhet a kereslet.
– Meghatározó momentum az informatikai piacon érezhető átrendeződés a tulajdonosi szerkezetekben, ami a megrendelések koncentrációjával elveheti a lehetőségeket a szereplők elől. Hasonló hatással lesz az IKT-ágazatra a globális piaci szereplők integrátori, platformszolgáltatói jelenléte, ami sok hazai cég számára nehézséget okozhat a jövőben – tette hozzá Laufer Tamás.
Gy.O.
Kapcsolódó cikkeink
EuroCIS 2025: „Lighting the Way to Smarter Stores!”
A visszaszámlálás elkezdődött! – Hamarosan megnyitja kapuit a kiskereskedelmi technológiák 2025-ös…
Tovább olvasom >Válságállóság az AI és ESG segítségével – KPMG CEO Outlook 2024
A hosszú távú válságállóság megteremtése kulcsfontosságú a siker szempontjából, nem…
Tovább olvasom >Megtérül a fenntarthatóság
Az EY 2024-es Fenntartható Érték Tanulmánya szerint a fenntarthatósági beruházások…
Tovább olvasom >További cikkeink
Master Good, Nestlé Hungária, Tesco Magyarország az idei győztes sorrend
A Trade magazin idén másodszor hirdette meg a Karácsonyi tv-reklámok…
Tovább olvasom >Átadásra kerültek a CO-OP Star idei Ezüstfenyő és Ezüstcsillag díjai
Ahogy minden évben karácsony előtt, úgy idén is, december közepén…
Tovább olvasom >Fogyó cégszámok, tartós félmilliós határ
2024-ben a társas vállalkozások száma várhatóan 12 ezerrel csökken, miközben…
Tovább olvasom >