Átlagos mennyiségű, jó minőségű bortermés várható

A tavalyi 2,8 millió hektoliterhez hasonló mennyiségű, de kiemelkedő minőségű bortermés várható az idén Magyarországon – mondta a Földművelésügyi Minisztérium kiemelt borászati feladatokért felelős miniszteri biztosa pénteken Szekszárdon az MTI-nek.

Kiss Eliza, aki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a szekszárdi önkormányzat borászati konferenciáján vett részt, kifejtette: a tavaszi fagy, majd a jégkár és az aszály a szőlőtermés mennyiségét befolyásolta, a minőségét azonban nem. Az idei seprős újbor mennyisége nem haladja meg a 3 millió hektolitert – tette hozzá.
Elmondta azt is, hogy jelenleg alacsony, kilogrammonként 98-100 forint a szőlő átlagos felvásárlási ára. A legdrágább szőlőfajta a furmint, amelyet 127-140 forintért lehet értékesíteni, ugyanakkor kifejezetten alacsony az olaszrizling 72 forintos kilónkénti ára.
A konferencián mondott köszöntőjében egyebek közt arról beszélt, hogy a szőlő- és borágazat még ma is strukturális problémákkal küzd, az elmúlt öt év munkája ellenére nagyon sok érdekrendszer van jelen. Fontos kihívásnak nevezte a 2018. márciusban kezdődő hegyközségi választásokat; azt mondta, „gondoljuk át, hogy milyen típusú vezetőket választunk, szeretnénk-e fiatalítani, még több szakmai tudást bevinni”, és az integrációs példákat ajánlotta a borászok figyelmébe.
A miniszteri biztos kitért arra is, hogy a szőlőtermesztés nem magas jövedelmet termelő ágazat, ezért fontosnak tartja, hogy a termelők számára legyen stabilitás, „tudják januárban, hogy szeptemberben miből lesz jövedelmük”.
Szintén fontosnak nevezte a fiatalok érdeklődésének felkeltését a mezőgazdaság iránt, mint mondta, Szekszárd ezen a téren jól áll, hiszen van egyetemi borászati képzés a városban.
Sidlovits Diána, a NAK kertészeti csoportvezetője előadásában kifejtette: bár 2004-től 2016-ig 93,2 ezer hektárról 63,6 ezer hektárra csökkent a magyar szőlőtermő terület, ugyanakkor a tolnai, szekszárdi, villányi, balatonboglári, etyek-budai, neszmélyi és pannonhalmai borvidék területe nőtt. Ezzel párhuzamosan egyes borvidékeken jelentősen megújultak az ültetvények is.
Ismertetése szerint 2017-ben Magyarországon 13 839 hektárnyi borszőlőt érintett természeti kár: fagy, jégverés, aszály. Európa nagy bortermelő országaiban ugyanakkor sokkal jelentősebb terméskiesés várható: Franciaországban 18, Olaszországban 24, Spanyolországban 12 százalékkal csökkenhet a szőlő mennyisége. Az Európai Unió országaiban az utóbbi öt év átlagához viszonyítva 12 százalékkal terem kevesebb szőlő.
A szakember úgy vélte: Magyarországon sok helyen indokolatlanul alacsonyak a szőlőárak, amit a nemzetközi trendek nem magyaráznak; Spanyolországban például a tavalyi, 30 eurócentes induló ár kétszeresére számítanak a termelők.
A világ borfogyasztási szokásainak változása alapján 2020-ig várhatóan csökken a vörös borok, és nő a száraz fehér, illetve a rozé borok iránti kereslet – mondta, hozzátéve, hogy a magyar exportborok átlagára emelkedett, míg 2004-ben egy euró alatt, 2016-ban 1,3 eurós literenként átlagáron értékesítették a magyar borokat külföldön. (MTI)