Magazin: Átalakulóban a kereskedelem világa – szerkesztői véleménysarok

A Business Days Konferencián előadóként és vendégként vettem részt az egyik kerekasztal-beszélgetésen, ahol a kiskereskedelem trendjeiről, fejlődési dinamikájáról cseréltünk eszmét. Az élelmiszer-kiskereskedelem képviselői és talán a hallgatóság is meglepetéssel fogadta azt a néhány, elgondolkodtató adatot, amelyet a Nemzeti Dohányboltok fejlődéséről prezentáltam.

Tóth Zoltán
ügyvezető partner
MindZ

A 100 Nemzeti Dohánybolt beszerzési és értékesítési munkáját koordináló Trafik.hu adatai és teljesítménye alátámasztja a nagy piackutató cégek eredményeit. E szerint a Nemzeti Dohányboltok szerepe nő az FMCG-szektor életében. Míg a KSH adatai az élelmiszer-kiskereskedelem tekintetében 2019 első félévében 6,6%-os növekedést mutat és a diszkontok fejlődése 12-13%, addig a Trafik.hu adatai szerint a hálózat forgalomnövekedése több mint 22%-os, a 2018-as év azonos időszakához képest.

A 2013 óta működő trafikrendszer sok változáson ment keresztül, és újabb változások előtt áll. Egy, a dohányipar és kereskedelem résztvevőinek rendezett szakmai rendezvényen hallhattam az iparág eddigi teljesítményéről és jelenleg az Országgyűlés előtt álló új szabályozásokról. Jól látható, hogy a fiatalkorúak védelmében és a dohányzás visszaszorítására eddig bevezetett és tervezett rendelkezések hatásai célt érnek. Emelkedő jövedéki adóterhek, növekvő árak, felvilágosítótevékenység, az Európai Unió direktíváival harmonizáló reklám és forgalmazási megszorítások eddigi eredménye, hogy ugyan a dohány-kiskereskedelem értékben nő, addig mennyiségét tekintve csökken. A törvénytervezet elfogadása esetén tovább szigorodnak a dohánytermékek forgalmazására vonatkozó előírások, a szabályok ellen vétők szankcionálása, de a Nemzeti Dohányboltok működésének számos más területén is változások várhatók. Ezek közül az egyik legfontosabb, a koncessziók, azaz a működtethető trafikok számára vonatkozó tervezet.

Míg 2013-ban a rendszer indulásakor kétezer lakosra „jutott” egy dohánybolt, az új tervezet már csak 4000 lakosonként biztosítja a koncessziós pályázati rendszert. Ez a tervezet természetesen biztosítja az ellátást, de egyúttal „helyet” is teremt a csökkenő piacon működő vállalkozásoknak a túlélésre. A koncesszióról történő lemondás természetesen önkéntes, de belátható, hogy eredményesen nem működtethető vállalkozásokat a tulajdonosok nem kívánnak üzemeltetni.

Ellenkezőleg, egyre több erőfeszítést tesznek annak érdekében, hogy vállalkozásukat fejlesszék. A dohány-kiskereskedelemben az éves szinten elérhető 10,5-11%-os árrés csak az átlagosnál jobb dohánytermék-forgalmat bonyolító vállalkozások számára biztosítja az eredményes gazdálkodást. A növekvő bér- és üzemeltetési költségek a vállalkozások többségének életében vonzóvá, sok esetben megkerülhetetlenné teszik a legálisan forgalmazható FMCG-termékek aktív kereskedelmét.

Az átalakuló fogyasztói szokások is támogatják ezt a trendet. A dohányboltok a kényelmi vásárlás helyszínévé váltak. Az FMCG-termékek a trafikok forgalmának 10-15%-át adhatják. Ráadásul olyan megoszlásban, amelyekből durván a forgalom fele a szeszes italok értékesítéséből, míg további 30-35%-a az ásványvíz, valamint üdítő- és energiaitalokból származik. A 25–30%-os árréstartalom arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy nagyobb figyelmet szenteljenek ezeknek a kategóriáknak. Egyre többször találkozhatunk a „nagyoktól” ellesett professzionális merchandising tevékenységgel, de olyan új, innovatív eszközök is megjelentek a dohányboltokban, mint a DigInStore Zrt. által üzemeltetett digitális eladáshelyi reklámeszköz, a TrafikTV. Látunk olyan sikeresen induló programokat, mint a Pannon Kávé Kft., a Trafik Kávé franchise-rendszere, vagy a szárnyát bontogató V-tel és NDCom Kft. kezdeményezése a feltöltős mobiltelefon-kártyák forgalmazása terén.

A Nemzeti Dohányboltok üzemeltetői gyorsan tanulnak! Fejlődnek és keményen dolgoznak azon, hogy sikeresen folytassák üzleti tevékenységüket. Méltó potenciális partnerei az FMCG-szektor gyártó vállalkozásai számára, és egyúttal tisztes versenytársai a hagyományos élelmiszer-kereskedelem és részben, a vendéglátással foglalkozó vállalkozók számára is. Nagyságrendjük egyre inkább igazolja növekvő fontosságukat és – talán nem erős a fogalmazás – megköveteli, hogy az FMCG-szakma a helyükön kezelje őket. //