Aszály, árnyomás és fogyasztáscsökkenés szorításában a magyar halászat

Árnyomás és visszaeső kereslet

Az élő ponty tó melletti eladási ára a tavalyi 1500 forint/kg-ról idén 1200 forint körülire esett vissza, miközben a fogyasztás és a horgászok száma is csökken. Különösen aggasztó, hogy a karácsonyi szezonban – amikor a teljes éves pontyértékesítés 60 százaléka zajlik – tavaly hosszú idő után először csökkentek az eladások.

Elmaradó fejlesztések

A beruházások hiánya tovább nehezíti az ágazat helyzetét: hat év alatt mindössze 17 hektár új halastó épült állami támogatással, és csak 120 hektár rekonstrukciója valósult meg. A halastavak gazdasági eredményessége legjobb esetben is 4-5 százalékos árbevétel-arányos profitot hoz, ami nem ösztönzi a befektetéseket.

Vízhiány és gyorsuló aszályosodás

A felszíni vizek hiánya és a talajvízszint folyamatos süllyedése komoly gondot okoz. A Dunántúlon idén tavasszal a tavak feltöltöttsége csak 70-80 százalékos volt. A klímaváltozás hatására a lassú téli csapadék helyét hirtelen, nagy mennyiségű esők vették át, amelyek gyorsan eltűnnek a vegetációban. A párolgás is erősödött: a korábbi 1,2–1,5 centiméteres napi nyári párolgással szemben ma már 2–2,5 centiméter mérhető.

Halastavak: víz- és ökoszisztéma-szolgáltatók

A magyar halastavak – mintegy 26 ezer hektáron – 300 millió köbméter víz tárolására képesek, többre, mint az ország összes tározója együtt. Ez nemcsak a vízmegtartás, hanem az ökológiai sokféleség szempontjából is kulcsfontosságú. Egy hektár halastóban 600–800 kg hal él, míg a Balatonban csupán 30–50 kg. A tavak élővilága – lárváktól a halakon át a madarakig – sokszorosan gazdagabb más mezőgazdasági területeknél.

Megoldási javaslatok

Lévai Ferenc szerint a tavak vízmegtartó kapacitása jelentősen növelhető lenne, ha visszatérnének a 30–40 évenkénti rendszeres kotráshoz, amely 1970 óta elmaradt. Ez az iszapréteg eltávolításával helyreállítaná a tavak víztároló képességét. Emellett a vízmegtartási szemléletváltás részeként javasolja, hogy ősszel ne engedjék el a halastavakban maradó mintegy 150 millió köbméter vizet. Ehhez állami ösztönzőkre és a gátak megerősítésére lenne szükség.

Az Aranyponty tórendszer példája jól mutatja a potenciált: teljes feltöltöttség mellett a környező települések kútjainak vízszintje egy méterrel emelkedik. Jelenleg azonban csak 60–70 százalékos a töltöttség, ami jelzi, hogy sürgős fejlesztések nélkül a magyar halászat és a vízgazdálkodás egyaránt komoly veszteségeket szenvedhet el a következő években.