Ásványvíz: a germántól a latin ízlés felé

A mintegy kéttucatnyi természetes ásványvízforrás és -kút vizével dolgozó magyar ásványvíz-palackozó vállalkozások teljesítményét az eladott palackok számából pontosan meg lehet állapítani. 2005-ben mintegy 700 millió liter ásványvizet palackoztak.Amint Fehér Tibor, a Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács elnöke elmondta, az – 5 százalék körüli – importról csak becsült adataik vannak. Általában nem a tagvállalataik hozzák be külföldről a presztízsfogyasztásként megjelenő nevezetes nyugat-európai márkákat. Bár az utóbbi időben megjelent Magyarországon a román ásványvíz is. Az ásványvizes cégeknek nem éri meg külföldre szállítani, ugyanis az áru tömegéhez mérten viszonylag alacsony a termék ára. Ezért az export nem jelentős, a termelés alig egy százalékát teszi ki.

Bőven 70 liter/fő fölött a fogyasztás
A hazai ásványvízfogyasztás egyelőre töretlenül növekszik. Idén már biztosan jóval meghaladja a 70 litert, ugyanis az első félévi adatok már elkerülték a tavalyi hasonló értékeket. Ahogy Fehér István fogalmazott: az ásványvíz már nem tartozik a hűsítő italok közé, nem időjárásfüggő. A fogyasztás növekedésében bizonyára szerephez jut az is, hogy egyre több új vállalkozás jelenik meg a piacon. De kedvező változás az is, hogy a vállalkozások a régi formavilágú palackjaikat kicserélték.
Az ágazat számára a legnagyobb gondot a termékdíj jelenti. Az ásványvíz-palackozók számára a szabályozásban a leginkább sérelmezett tételnek a kötelező újratöltés számít. Elhangzott az is, hogy a vásárlók egyre kevésbé keresik az újratölthető csomagolásban megjelenő ásványvizeket. Az ipar szeretné elérni: a szabályozás úgy változzon, hogy a csomagolási hulladék csökkentésének ne csak egyetlen módja, az újratöltés legyen.
Az ásványvíz esetében egy-egy vállalkozás által fogalomba hozott termékeknél előírt 1 százalékról jövőre 7 százalékra kell növelni az újratölthető palackok arányát. Aki nem tud megfelelő gépsorokat beállítani, annak növekszik a „büntetése”. Az iparág lobbistái szeretnék elérni, hogy a környezetvédelmi tárcával megállapodásra jussanak. Ezáltal is elérhető az eredeti, az ipar által sem vitatott cél: csökkenjen a hasznosítatlan hulladék. Az ásványvízgyártók szeretnék elérni, hogy ne az újratöltés, hanem a szelektív hulladékgyűjtés részesedése és az újrahasznosítás aránya növekedjen.

Évente néhány százalék teret nyer a mentes
A magyar ásványvíz-fogyasztási szokások leginkább a germán ízlésvilágot követik. Míg a latin országokban a szénsavmentes italt kedvelik jobban, addig északabbra a szénsavas a népszerűbb. Ennek megfelelően az összes Magyarországon forgalomba kerülő ásványvíz 70 százaléka szénsavas, míg a többi mentes. A szénsavason belül – az utóbbi időben mintegy 5 százalékos részesedéssel – megjelent az „enyhe” változat. Megtudtuk azt is, hogy évente egy-két százalékkal növekszik a szénsavmentes iránti kereslet.
A magyar fogyasztási szokások sem különböznek a más országokban tapasztaltaktól. A kiskereskedelemben a másfél literes ásványvíz a legnépszerűbb, míg a vendéglátásban továbbra is a 0,33-as palackozás az elterjedt. Az élelmiszer-kereskedelemben a műanyag, a vendéglátásban pedig az üveg a megszokott csomagolás.
A Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács véleménye szerint továbbra is folytatódik a fogyasztás növekedése.