Árstopok és gazdasági intézkedések Közép-Európában: egyre több ország védekezik az infláció ellen
Miközben Magyarországon ismét napirendre került az árstopok bevezetése, Lengyelországban az áramárak befagyasztásának meghosszabbítása lett a téma. Horvátország pedig nemrég hetvenre bővítette az árstopos termékek körét. A régió országai így különféle eszközökkel próbálják ellensúlyozni az infláció újbóli felerősödését – tudjuk meg a VG körképéből.
Árstop Lengyelországban

A magas infláció nem feltétlenül csökkenti a vásárlási kedvet
A lengyel kormány már eddig is korlátozta az áramárakat, és megawattonként 500 zlotyban maximálta az energiaárakat a lakosság számára. Bár a korlátozást eredetileg a jobboldali kormány vezette be 2022-ben, az új baloldali vezetés megtartotta és meghosszabbította azt, mégpedig úgy, hogy az csak a 2025-ös lengyel elnökválasztás után járjon le.
A lengyel klímaügyi miniszter, Paulina Hennig-Kloska a napokban megerősítette, hogy a kormányzati beavatkozás továbbra is szükséges, mivel az áramtarifák várhatóan nem csökkennek. A döntés a szolgáltatók áprilisig benyújtott árjavaslatai alapján fog megszületni.
Inflációs nyomás Közép-Európában
Közép-Európában az inflációs hullámok hagyományosan erőteljesebbek, mint Nyugat-Európában. Ez részben az alacsonyabb jövedelmek miatt van így, részben pedig azért, mert a régió gazdaságai érzékenyebben reagálnak a külső árváltozásokra. Lengyelországban az infláció az év végén 4,7 százalékon állt, de könnyen lehet, hogy a januári adat – amelyet pénteken tesznek közzé – kellemetlen meglepetéseket tartogat.
A fogyasztói bizalom Lengyelországban is gyenge, az index egyéves mélypont közelében van, és a kiskereskedelmi forgalom az év utolsó hónapjaiban stagnált. Bár az áremelkedések visszafoghatnák a fogyasztást, Magyarország példája azt mutatja, hogy a magas infláció nem feltétlenül csökkenti a vásárlási kedvet.
Politikai és gazdasági összefüggések
Brüsszel szempontjából Lengyelország 2023 végén, a jobboldali kormány leváltásával, egyik napról a másikra vált „jogállami” országgá, amelynek ismét járnak az EU-s támogatások. Ha Lengyelország fenntartja az árbefagyasztásokat, az politikailag is érdekes precedenst teremthet, hiszen nehezebben támadhatóvá teszi a hasonló magyar és horvát lépéseket is.
Miközben a közép-európai országok egyre inkább árstopokkal és egyéb állami beavatkozásokkal próbálják megfékezni az inflációt, a kérdés az, hogy ezek az intézkedések mennyire lesznek fenntarthatóak hosszú távon, és milyen hatással lesznek a gazdasági növekedésre.
Kapcsolódó cikkeink
Tovább növekszik az Action: Horvátország és Szlovénia is a célpontok között
A holland non-food diszkontlánc, az Action tavaly 29%-kal növelte működési…
Tovább olvasom >Komoly veszélybe kerülhetnek a magyar élelmiszergyártók az árrésstop miatt
Az árrésstop bevezetése nyomán eddig szigorúan titkolt információk kerültek nyilvánosságra:…
Tovább olvasom >Nagy Márton szerint működik az árrésstop
Működik az árrésstop, több mint ezer termék árát sikerült megfogni…
Tovább olvasom >További cikkeink
Meghosszabbítottuk az Inno d’Or – Év Innovációja 2025 verseny nevezési határidejét – így még 5 napig várjuk a nevezéseket!
2025-ben is indul a Trade magazin Inno d’Or – Év…
Tovább olvasom >NGM: 2025 az áttörés éve, a felzárkózás nem akad el
Az Eurostat csütörtökön megjelent adatai szerint 2024-ben Magyarországon az egy…
Tovább olvasom >EY: Már a magyar cégeket is mesterséges intelligenciával támadják
Idehaza is a vállalati visszaélések mindennapos eszközévé vált a mesterséges…
Tovább olvasom >