Árstopok és gazdasági intézkedések Közép-Európában: egyre több ország védekezik az infláció ellen
Miközben Magyarországon ismét napirendre került az árstopok bevezetése, Lengyelországban az áramárak befagyasztásának meghosszabbítása lett a téma. Horvátország pedig nemrég hetvenre bővítette az árstopos termékek körét. A régió országai így különféle eszközökkel próbálják ellensúlyozni az infláció újbóli felerősödését – tudjuk meg a VG körképéből.
Árstop Lengyelországban

A magas infláció nem feltétlenül csökkenti a vásárlási kedvet
A lengyel kormány már eddig is korlátozta az áramárakat, és megawattonként 500 zlotyban maximálta az energiaárakat a lakosság számára. Bár a korlátozást eredetileg a jobboldali kormány vezette be 2022-ben, az új baloldali vezetés megtartotta és meghosszabbította azt, mégpedig úgy, hogy az csak a 2025-ös lengyel elnökválasztás után járjon le.
A lengyel klímaügyi miniszter, Paulina Hennig-Kloska a napokban megerősítette, hogy a kormányzati beavatkozás továbbra is szükséges, mivel az áramtarifák várhatóan nem csökkennek. A döntés a szolgáltatók áprilisig benyújtott árjavaslatai alapján fog megszületni.
Inflációs nyomás Közép-Európában
Közép-Európában az inflációs hullámok hagyományosan erőteljesebbek, mint Nyugat-Európában. Ez részben az alacsonyabb jövedelmek miatt van így, részben pedig azért, mert a régió gazdaságai érzékenyebben reagálnak a külső árváltozásokra. Lengyelországban az infláció az év végén 4,7 százalékon állt, de könnyen lehet, hogy a januári adat – amelyet pénteken tesznek közzé – kellemetlen meglepetéseket tartogat.
A fogyasztói bizalom Lengyelországban is gyenge, az index egyéves mélypont közelében van, és a kiskereskedelmi forgalom az év utolsó hónapjaiban stagnált. Bár az áremelkedések visszafoghatnák a fogyasztást, Magyarország példája azt mutatja, hogy a magas infláció nem feltétlenül csökkenti a vásárlási kedvet.
Politikai és gazdasági összefüggések
Brüsszel szempontjából Lengyelország 2023 végén, a jobboldali kormány leváltásával, egyik napról a másikra vált „jogállami” országgá, amelynek ismét járnak az EU-s támogatások. Ha Lengyelország fenntartja az árbefagyasztásokat, az politikailag is érdekes precedenst teremthet, hiszen nehezebben támadhatóvá teszi a hasonló magyar és horvát lépéseket is.
Miközben a közép-európai országok egyre inkább árstopokkal és egyéb állami beavatkozásokkal próbálják megfékezni az inflációt, a kérdés az, hogy ezek az intézkedések mennyire lesznek fenntarthatóak hosszú távon, és milyen hatással lesznek a gazdasági növekedésre.
Kapcsolódó cikkeink
Csak két uniós országban magasabb az infláció, mint Magyarországon
A Privátbankár Európai Inflációs Körképe hasonlította össze a márciusi és…
Tovább olvasom >300 új üzlet nyitását tervezi a Jerónimo Martins 2025-ben
A portugál Jerónimo Martins kiskereskedelmi csoport 1,1 milliárd eurós beruházást tervez…
Tovább olvasom >Az euróövezetben 2,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak március után áprilisban is
Az euróövezet éves inflációs rátája áprilisban az előzetes becsléssel összhangban…
Tovább olvasom >További cikkeink
Itthon csak importban fogy a bio – kitörési pont lehet a közétkeztetés
Bár a bioélelmiszerek hazai kiskereskedelmi forgalma dinamikusan nő, még mindig…
Tovább olvasom >Új lendületet kapna az egységes piac: uniós stratégia a kereskedelmi akadályok lebontására
Az Európai Bizottság új stratégiával frissítené fel az egységes piacot:…
Tovább olvasom >Új törvényjavaslat védené a hagyományos pénztárakat a nagy üzletekben
A Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője, Simicskó István olyan törvénymódosítást kezdeményezett, amely…
Tovább olvasom >