A kormány március közepétől életbe léptette az árrésstopot, amely szerint a 30 alapvető élelmiszer árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot. Az intézkedés célja az infláció mérséklése és az indokolatlanul magas árrések visszaszorítása. Az ellenzéki pártok eközben általános áfacsökkentést követelnek, amely szerintük tartósabb megoldást jelentene az élelmiszerdrágulásra. Az Egyenlő.hu modern szakszervezet szerint azonban az áfacsökkentés nem garantálja az alacsonyabb árakat, és a multinacionális láncok többször is visszatartották az ilyen kedvezményeket a fogyasztók elől – írja az Index.
Miért lépett közbe a kormány az élelmiszeráraknál?
Az árrésstop bevezetésének hátterében az áll, hogy a kormány szerint a nagy kereskedelmi láncok indokolatlanul magas árrésekkel dolgoztak, így a fogyasztók a valós költségeknél jelentősen drágábban juthattak hozzá az alapvető élelmiszerekhez.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint a tojás esetében 40 százalékos, a vaj és a tejföl esetében 80 százalék feletti árrést alkalmaztak a kereskedők, ezért volt szükség az intézkedésre. A döntést követően Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azt jelezte, hogy az árréskorlátozás akár 2 százalékkal is csökkentheti az élelmiszer-inflációt.
Bár a korábban bevezetett ársapkákkal szemben most szélesebb körben érintettek az élelmiszerek, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint így is kisebb az esélye annak, hogy más termékek áremelésével ellensúlyozzák az intézkedést a boltok.
Áfacsökkentés vagy árrésstop: melyik a jobb megoldás?
Miközben a kormány az árrésstop mellett döntött, az ellenzéki pártok (MSZP, DK, Jobbik, Momentum, Tisza Párt) az élelmiszerek általános forgalmi adójának (áfa) csökkentését sürgetik, arra hivatkozva, hogy az EU-ban Magyarországon van az egyik legmagasabb élelmiszer-áfa.
Bubenkó Csaba, az Egyenlő.hu szakszervezet elnöke szerint azonban az áfacsökkentés nem biztos, hogy a vásárlóknál jelentene megtakarítást. Korábban több terméknél csökkentették a forgalmi adót, de az árak ennek ellenére nem mérséklődtek, mert az üzletek a különbözetet nem adták tovább a fogyasztóknak.
Mennyire hatékony az áfacsökkentés?
Az elmúlt években számos élelmiszernél csökkentették az áfát:
- 2014-ben az élő sertés és félsertés,
- 2015-ben a szarvasmarha, juh és kecske,
- 2016-ban a sertéshús,
- 2017-ben a baromfihús, nyers tej és tojás,
- 2018-ban a hal és a sertés melléktermékei,
- 2019-ben az ESL- és UHT-tej került az 5 százalékos áfakulcs alá.
A várakozások ellenére azonban a fogyasztói árak nem csökkentek automatikusan, mivel az üzletek gyakran megtartották az áfacsökkentésből származó többletbevételt. Például a tojás ára az áfacsökkentés évében 37 forintról 39 forintra nőtt, és a marhahúsnál is emelkedés volt tapasztalható.
A túlzott árrések csökkentése valóban hatékonyabb?
Bubenkó Csaba szerint az élelmiszerárak nem kizárólag az adók miatt magasak, hanem a kereskedelmi láncok árazási gyakorlata is jelentősen befolyásolja őket. A szakszervezeti vezető szerint az élelmiszerüzletek a 2022-es inflációs robbanás után hónapról hónapra drasztikusan emelték áraikat, így már tavaly ősszel visszaálltak a korábbi forgalmi szintekre, és ledolgozták az előző évek veszteségeit.
A kormány szerint ezért az infláció visszaszorításának egyik leghatékonyabb módja a túlzott árrések korlátozása, mivel így a fogyasztóknak közvetlenebb és gyorsabb árcsökkenés érzékelhető, míg az áfacsökkentés nem garantálja ugyanezt.
Várható-e áruhiány vagy leépítés az árrésstop miatt?
Bubenkó Csaba szerint nem kell attól tartani, hogy az árrésstop miatt az üzletek tömegesen bezárnának, vagy hogy a munkavállalókat elbocsátanák. Jelenleg is munkaerőhiány van a kereskedelemben, így a dolgozók elbocsátása inkább hátrányt jelentene a vállalatok számára.
Az árrésstop miatt áruhiány sem várható, mert a nagy láncok nem engedhetik meg maguknak, hogy ne tartsák készleten az érintett termékeket. A piaci verseny éles, és ha egy bolt kevesebb árut kínál, a vásárlók könnyen átpártolhatnak a konkurenciához.
Mit várhatnak a vásárlók a következő hetekben?
A kormány szerint az intézkedés már a következő napokban érzékelhető lesz az árak csökkenésében a nagyobb áruházláncokban. A hatóságok online pénztárgépeken keresztül követik nyomon az árrések változását, így ellenőrizhető lesz, hogy a kereskedők valóban betartják-e az új szabályozást.
Összességében az árrésstop rövid távon kézzelfoghatóbb árcsökkenést eredményezhet, míg az áfacsökkentés hatása bizonytalan, és nem garantálja, hogy a kedvezményt valóban a fogyasztók kapják meg. A következő hónapokban derül ki, hogy az intézkedés mennyire lesz hatékony az infláció mérséklésében.
