Áremelésre készül a baromfiipar, még akkor is, ha ez fogyasztáscsökkenéssel jár

Néhány héten belül a jelenlegi áraknál jóval többet kell fizetni a baromfihúsokért. A Baromfi Terméktanács (BTT) számításai szerint húsvétra a csirke és pulykamell filé kilója legalább 40-50 forinttal drágul, de 20-25 forinttal emelkedik a comb ára is. Bárány László terméktanácsi elmondta azt is, hogy 2011-ben igen jól teljesítő ágazat az idén képtelen lesz megismételni produkcióját a kiadásaik ugyanis megállíthatatlanul emelkednek.

Tavaly egyébként – a hazai termelés 92-95 százalékát jelentő – BTT-tagság 2011-ben 410-420 milliárd forint értéket előállítva, 465 ezer tonna baromfit vásároltak és dolgoztak fel, elhangzott az is, hogy a bevételek növekedésében sokat segített a forint ősztől kezdődő gyengélkedése, hiszen ez jelentősen növelte a forintban elszámolható exportbevételeket. Ennek kedvezményezettje a víziszárnyas ágazat volt, hiszen a termékek szezonja az év végére tehető. A KSH adatai szerint Magyarország csirkehúsexportjának mennyisége 12,5 százalékkal 62,76 ezer tonnára, értéke 12 százalékkal 26 milliárd forintra bővült 2011. január-november között 2010 azonos időszakához viszonyítva. A harmadik országok közül Svájc, Hongkong, Oroszország és Szerbia voltak a kiemelkedő partnereink. A csirkehúsimport mennyiségben 8, értékben 21 százalékkal nőtt a vizsgált időszakban. A fagyasztott darabolt csirkehúsok behozatalának 20 százalékos viszszaesését ellensúlyozni tudta a friss darabolt csirkehúsok volumenének hasonló mértékű bővülése. Az uniós tagállamokon kívül csak Brazíliából érkezett fagyasztott darabolt csirkehús hazánkba, amelynek összes importon belüli részaránya nem érte el az 5 százalékot. A csirkehús külkereskedelmi egyenlege pozitív volt, és 16 százalékkal javult a vizsgált időszakban.

A tavalyi sikereke ismétlődésre nem lehet számítani, az idén ennél jóval kevesebb baromfi kerül a feldolgozókba. Ráadásul a tárolási költségek miatt áremelkedést is bekalkulálva, a tavalyi betakarításkori árakhoz képest most 10-18 százalékos többlettel lehet számolni. Gyarapítja a kiadásokat az energiaárak és a munkaerő költségeinek növekedése is. Az elmúlt szokatlanul hideg napokat is megérezték a baromfitartók, az ólakban képtelenek voltak a szárnyasok fejlődéséhez szükséges hőmérsékletet tartani. Ezért a csökkent a tojástermelés és gyarapodás is. A már elkészült összegzés szerint a fagyos napok elmúltával, a korábbi átlagos brojlercsirke 2,4 kilós súlyánál 20-35 dekával könnyebb szárnyasokat tudtak a feldolgozóknak küldeni, ez a két hét 15 százalékos kiesést hozott.

Ezek mindenképpen áremelkedéshez, s ezzel együtt fogyasztás csökkenéshez vezetnek, ami a főként belföldre termelő vállalkozásoknak nem sok jót ígér. Az áremelés elkerülhetetlen, s már meg is kezdődött. Bárány László elmondta azt is, hogy például az elmúlt tíz nap alatt az uniós exportban – euró/euróban – számolva 10 százalékot drágult a csirkecomb. Az előzetes számítások szerint, azok a feldolgozók számíthatnak pozitív mérlegre, amelyek termelésük minimum 50-55 százalékát külföldön tudják értékesíteni.
A baromfi európai áremelkedését erősíti az is, hogy a tavalyi észak-afrikai polgárháborús állapotok után a térségben ismét megnőtt az élelmiszerek iránti kereslet. Az EU-ból ebbe a régióba hetente 20-22 millió keltető tojást szállítanak, közben a tojás ára az átlagos 17-18 centről 25-26-ra emelkedett.

Megtudtuk azt is, hogy az import sem nyomhatja le az árakat, ugyanis a téli hideg és a takarmányárak emelkedése egész Európát érinti, ráadásul a gyengélkedő forint sem hozza meg a multik importkedvét. Magyarországra egyébként mostanában főleg pulykahús érkezik, ami a tovább feldolgozókhoz kerül, ahol hőkezelésen is átesik.

Mindez azért is érdekes, mert Ázsiából több madárinfluenza-járványt is jelentettek az Állategészségügyi Világszervezetnek (OIE) az idei év eddig eltelt időszakában. Amint az Agrárgazdasági Kutatóintézet friss ágazati jelentéséből kiderül. Először Bhutánból, majd Vietnámból jeleztek H5N1-fertőzést. A hanoi egészségügyi minisztérium szerint a járvány várhatóan továbbterjed. Az EU-ban a baromfihúsok importja 2012 januárjában, az egy évvel korábbi mennyiséghez képest 3,1 százalékkal bővült. A szállítmányok legnagyobb része Brazíliából, Thaiföldről és Chiléből érkezett. Az import megállíthatatlan, mert, ahogy Bárány László is elmondta az EU a WTO-val folytatott tárgyalásokon felajánlotta, hogy a közösség ipari termékeinek kedvező elhelyezése érdekében, évente növekvő mennyiséget tartalmazó baromfiimportot engedélyez.

A behozatalban a félkész és késztermékek, valamint a sózott és fagyasztott baromfihúsok domináltak. Bárány László elmondása szerint a 2006-2007-es nagy járvány óta Thaiföldről csak hőkezelt baromfi termékek érkezhetnek az EU-ba. Megtudtuk azt is, hogy Magyarországra a távoli országokból közvetlenül nem érkezik importszárnyas, tengeri szállításról lévén szó.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet friss adatai szerint Európában 2012 első hat hetében nem változott számottevően az egész csirke uniós átlagára, ugyanakkor 3-5 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakának szintjét. Az EU baromfihúsexportja 12,7 százalékkal nőtt 2011. I-XI. hónapban az előző esztendő azonos időszakához viszonyítva. A kivitel, amely túlnyomó részt fagyasztott termékekből állt, elsősorban Hongkongba, Szaúd-Arábiába, Beninbe, Oroszországba, Ukrajnába és Ghánába irányult.
A Moldovai Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium úgy véli, hogy Moldova még idén megkaphatja a szükséges engedélyeket az EU-ba irányuló csirkehús- és tojásexporthoz. A Moldovában remélik, hogy az engedélyezési eljárást nem fogja megakasztani a baromfivész terjedése.

Az Avicola-Moldova, az egyik legnagyobb moldovai baromfiipari vállalat vezetője szerint Moldova termelése (évente 45 ezer tonna baromfihús és 800 millió tojás) nem elég az önellátáshoz, az ágazat ennek ellenére erősen
exportorientált. Ennek oka, hogy az exportpiacokon (elsősorban a FÁK-országok) az alacsony termelési költségek miatt 5-6-szor magasabb árat tudnak elérni, mint a belpiacon.

(munkatársunktól)