Ára van a fejlődésnek

Milyen lesz a világ, ha nem oldjuk meg a túlnépesedést? Milyen válaszokat adhatunk a jelenleg rendelkezésünkre álló eszközökkel a Föld jövőjét érintő kérdésekre? Optimista és pesszimista jóslatot egyaránt olvashatunk a FAO, Rab Árpád jövőkutató, Báldi András tudományos tanácsadó és a CSAOSZ jóvoltából.

Szerző: Gyarmati Orsolya

Egy nemrég megjelent ENSZ-jelentés figyelmeztet, hogy távolodunk az éhezés sikeres felszámolásától; az elmúlt öt évben közel 60 millióval nőtt az éhezők száma. Vannak pozitív változások, de a helytelen táplálkozás mind a gyermekek, mind a felnőtt lakosság körében számtalan problémát okoz. A FAO szerint a konfliktusok, az időjárási szélsőségek, a gazdaság lassulása mind aláássák az éhezés elleni globális harcot. 2020-ban a koronavírus-járvány még többet rontott a helyzeten.

Cseng Fang
kereskedelmi közgazdász
FAO

– Európát és Közép-Ázsiát tekintve 18 országban még mindig túl sok gyermeket érint a nem megfelelő táplálkozás, és ezen országok javában a tendencia romló. A felnőttkori elhízás mértéke térségünkben a világátlag fölött van. Itt a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek lassítják a szegénység és a hiányos táplálkozás felszámolását és ezzel együtt a 2030-as fenntartható fejlődési ütemterv megvalósítását. Ezen egyenlőtlenségek a leginkább rászorulókat célzó beruházásokkal számolhatók fel, míg a túlsúlyra és az azzal összefüggő egészségügyi problémákra a mezőgazdaság strukturális átalakítása adhat választ – mutat rá Cseng Fang, a FAO kereskedelmi közgazdásza.

A COVID-19 okozta válság soha nem látott hatást gyakorolt a kereskedelemre és az élelmezési rendszerekre. A helyzet egyediségét az adja, hogy szemben a korábbi élelmezési vagy egészségügyi válságokkal, most egyszerre tapasztaltunk erős keresleti és kínálati sokkot. A munkaerőhiány például szerte a világon kihat az élelmiszer-ellátási láncokra – a termeléstől az értékesítésig – rövid és középtávon veszélyeztetve az élelmiszer-termelést. Eközben a jövedelmek csökkenése megnyithatja az utat az éhezés gyors megugrása felé.

– A mezőgazdasági termelésben számtalan megoldás áll rendelkezésre, melyek védik természeti erőforrásainkat. Ilyenek többek közt a biogazdálkodás, az integrált növényvédelem, az agroökológia, vagy a klímabarát mezőgazdaság. Az élelmiszer-ellátási rendszerek fenntarthatósága egy fontos mozgatórugója az élelmiszeripar és a mezőgazdaság fejlődésének, de más és más megoldásokra van szükség, hogy a fenntarthatóság mind a három aspektusának (társadalmi, gazdasági és környezeti) érvényt szerezzünk. A szakpolitikai döntéseknek fontos szerepe van a kistermelők részvételét elősegítő ösztönzők kialakításában – hangsúlyozza Cseng Fang.

Pofonok jönnek, pofonok mennek

Rab Árpád jövőkutató kimondottan optimista a fenntarthatóságot és a klímaváltozást illetően. A Budapesti Corvinus Egyetem docense úgy látja, az emberiség eddig is mindig megválaszolta azokat a kihívásokat, amelyek az adott pillanatban megvalósíthatatlannak tűntek számára.

Rab Árpád
jövőkutató
Budapesti Corvinus
Egyetem

– Az elmúlt 150 évben ugrásszerű sikereket értünk el: megdupláztuk, lassan megtriplázzuk biológiai élettartamunkat, a teljes világot behálózó bizalmi rendszereket építettünk ki, csökkentettük az erőszak mértékét, s a Föld mind nagyobb területén érünk el olyan életszínvonalat, amilyenről történetünk 99%-ában csak álmodozni tudtunk. A digitális kultúra segítségével varázslatos képességekre tettünk szert: soha nem tévedünk el, a világ összes nyelvén tudhatunk, minden információ a fejünk közelében lebeg állandóan, elképzelhetetlen távolságokon keresztül tudunk valós idejű kapcsolatot tartani… ezt régen még a mágia sem ígérte – mutat rá Rab Árpád.

A jövőkutató természetesen azt is hangsúlyozza, hogy ezeknek az eredményeknek nagy ára van, hiszen természeti erőforrásainkat időközben kizsigereltük, ám úgy véli, a digitalizáció elsődleges célja az, hogy nagy embertömeg idegen tagjai is hatékonyan tudjanak együttműködni egymással.

– A klímaváltozás társadalmi problémája az, hogy távolinak, megfoghatatlannak, egyéni szinten befolyásolhatatlannak tűnik, pedig nem az. A koronavírus ezen a téren sokat tanított nekünk. Az eszközök, üzleti modellek, technológiák már adottak, hogy fenntartható fejlődést érjünk el. Két irányból kell változtatnunk a gondolkodásunkon – felsővezetői szinten és az egyének szintjén. Mindkét irányban nagyon sok változás történt az utóbbi években, még ha felgyorsult világunkban ez lassúnak is tűnik. 10-20-30 éves távlatokra visszatekintve érzékelhetjük, hogy ezen a téren is mennyit változtunk. Egy kockázatunk van: az a felgyorsult világ, amit kényelmünk érdekében hoztunk létre, most ostorként viselkedik – jó irányba, és mélyen változunk, de gyorsabban kell. Valószínűleg erre több nagy pofon fog ráébreszteni minket. De a kezünkben vannak a megoldás eszközei – mutat rá Rab Árpád.

Totálkáros világvége

Báldi András tudományos tanácsadó, az Ökológiai Kutatóközpont korábbi főigazgatója úgy látja, ahhoz, hogy mérsékelhessük a most már egyre inkább észrevehető környezeti és társadalmi válsághelyzetet, át kellene alakítanunk szokásainkat életmódunkat, és az anyagi jólétünket fenntartó gazdasági-társadalmi rendszert. Csakhogy ez nem könnyű.

Báldi András
tudományos tanácsadó
Ökológiai Kutatóközpont

– Amíg a többség nem akar változtatni és változni, a rövid távú választási ciklusokban gondolkodó pragmatikus politikusok nem fognak igazán élére állni a változásnak, még akkor sem, ha a válság problémáját és veszélyeit látják. És sosem akarnak változást az adott rendszer fő haszonélvezői. Tehát így összességében inkább pesszimista vagyok, mint optimista, jelenleg még nem látom az össznépi akaratot egy fenntarthatóbb jövőért történő változtatásra – fogalmaz Báldi András.

Az európai Green Deal, a Biodiverzitás Stratégia és a Termelőtől a fogyasztóig Agrárstratégia rendkívül ambiciózus célokat tűzött ki, csakhogy, ahogy a tudományos tanácsadó látja, az agráriumban igen nagy a rémület emiatt.

– Nekem ez az egész helyzet olyan, mintha egy léggömbben utaznánk magasan, az elkezd zuhanni, mi meg ragaszkodunk a nagy karosszékhez, meg az öntöttvas kádhoz. Ha megtartjuk az eddigi életünket, és józan eszünkre hallgatva nem változtatunk, akkor annak egy totálkáros életszínvonal és civilizáció lesz a vége. Másrészt az EU évi 20 milliárd eurót kapcsol a Biodiverzitás Stratégia céljaihoz és az évi 60 milliárd eurós Közösségi Agrárpolitika keretet is átalakítja a fenti célok érdekében. Az én olvasatomban tehát a gyermekeink számára élhető és egészséges jövőt biztosító irányváltás indult el – teszi hozzá Báldi András. A tudományos tanácsadó szerint a nagyüzemi agráripar az iparnak megfelelő hatékonysággal működik, azonban ezt a hatékonyságot a profit alapján értékelik.

– Ez hiba. Országunk jelentős részét műveli az agrárnagyipar, sokkal többrétű a felelőssége, mint profitot termelni. Az élelmiszer-ellátás mellett a vidéki élet, a magyar táj képe, így az alföldi puszták, és jellemző fajai hosszú távú megőrzése is feladata kell legyen. A közpénzből áradó támogatásoknak ezekre kellene irányulnia, kompenzálva a profit szempontjából kevésbé hatékony működésből eredő kisebb bevételt. Vegyszerekkel átitatott, hatalmas öntözőrendszerekkel ellátott vidéki tájba maximum agráregyetemi csoportok mennek kötelező gyakorlatra. Ha megőriznénk és helyreállítanánk a magyar pusztát és jellemző vidéki tájainkat, akkor a hazai falusi turizmus, ökoturizmus, stb. kiemelkedő lehetőség lenne a vidék értékeinek bemutatására, illetve a vidéki élet presztízsének megerősítésére – egészíti ki mondandóját Báldi András.

Éljen a műanyag?

A Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) már a rendkívüli helyzet kihirdetése napján azt a feladatot kapta az Operatív Törzs megbízása alapján az Agrárminisztériumtól, hogy jelezze, amennyiben az élelmiszer-ellátás biztonságának fenntartásban bármilyen, kormányzati intézkedés meghozatalára szükség mutatkozik.

Nagy Miklós
főtitkár
CSAOSZ

– Elmondhatjuk, hogy a csomagolóipar kiválóan helyt állt, szakterületünk oldaláról nem merült fel az ellátás biztonságát veszélyeztető probléma, a szakma képes volt teljesíteni az egyik napról másikra megugrott – esetenként megkettőzött – megrendeléseket, a gyártók azonnal meg tudták teremteni a biztonságos gyártási körülményeket, és a dolgozók pedig többletmunkát vállaló helytállásukkal kifejezték lojalitásukat munkáltatójuk iránt. Ez a helyzet arra is rávilágított, hogy a szövetségek összefogó, koordináló és szakmát képviselő szerepe nem nélkülözhető, vészhelyzetben pedig kifejezetten szükséges. A járványhelyzetben a csomagolás jelentőségét pedig semmi sem bizonyítja jobban, mint a hatóságok azonnali megkeresése – mutat rá Nagy Miklós, a CSAOSZ főtitkára.

A kormány az uniós SUP (egyszer használatos műanyagok) irányelvnél lényegesen szigorúbb szabályozásra tett javaslatot az áruházakban hozzáférhető műanyag hordtasakok (magyarul zacskók) kategorikus betiltásával.

– A CSAOSZ álláspontja e kérdésben az volt, hogy az áruházi felhasználást szolgáló, egyébként a hazai csomagolószer-kibocsátás 1-2%-át jelentő hordtasakok betiltása – az alternatív csomagolások többnyire hiányosabb áruvédelmi képessége – miatt bekövetkező élelmiszer-veszteség okozta környezetterhelés sokszorosa a csomagolásénak. Más szóval, épp a csomagolás védi meg a környezetet a nagyobb károktól. A műanyag csomagolások csupán a környezet képét rombolják, de azt is csak akkor, ha a fogyasztók nem gondoskodnak hulladékká válásukat követően az elkülönített gyűjtésükről, hasznosításukról – teszi hozzá Nagy Miklós. //

Támogatva a vásárlók egészségét

Strasser-Kátai
Bernadett
ügyvezető igazgató
Real Nature

A koronavírus-járvány megváltoztatta a hazai élelmiszer-kereskedelmi szokásokat és vásárlási attitűdöket is. A válság alatt nagyobb kereslet volt az eltartható alapélelmiszerek iránt, háttérbe szorítva a friss márkatermékeket. Ezzel párhuzamosan számos alacsony minőségű, olcsóságával kitűnő termék került be sok lánc kínálatába.

A megváltozott piaci környezet cégünket is számos új kihívás elé állította, éppen ezért vagyunk nagyon büszkék arra, hogy elnyertük a Fenntarthatóság szimbóluma díjat! Cégünk klímatudatos, környezetkímélő vállalati magatartás mellett (gyártás és működés) kínál több mint 10 éve olyan termékeket, amelyek támogatják a vásárlókat egészségük megőrzésében. Vállalati hitvallásunk különösen a jelen helyzet alatt kap kiemelt fontosságot, hiszen az újításokról, termékbiztonságról nap mint nap informáljuk kereskedelmi partnereinket, élenjárva azok fejlesztésében. Célunk, hogy velük együttműködve még inkább fókuszba kerüljön az élelmiszerek minősége a hazai fogyasztók egészségét támogatva. //