Elemzők: csökken az áremelkedés üteme, nő azonban a maginfláció

Szerző: Trademagazin editor Dátum: 2017. 05. 15. 11:25

Az áprilisi 2,2 százalékos infláció jóval kisebb a márciusi 2,7 százaléknál és némileg alacsonyabb a piaci várakozásoknál. A pénzromlás ütemének nagymértékű csökkenése mögött elsősorban az üzemanyagárak állnak – állapították meg az MTI által megkérdezett elemzők a KSH jelentését kommentálva.

kosar02

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint a fogyasztói árak átlagosan 2,2 százalékkal voltak magasabbak áprilisban, mint egy évvel korábban, az infláció 0,5 százalékponttal lassult a márciusi éves 2,7 százalékról. Az előző hónaphoz viszonyítva a fogyasztói árak 0,4 százalékkal emelkedtek áprilisban. Az üzemanyagok éves áremelkedése jelentősen, 10,7 százalékra lassult a márciusi 17,1 százalékról. Az élelmiszerek ára 1,9 százalékkal emelkedett, a szolgáltatásokért átlagosan 1,7, százalékkal kellett többet fizetni.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője is arra mutatott rá, hogy miközben a fő inflációs mutató jelentősen csökkent márciushoz képest, az inflációs alapfolyamatokat jobban tükröző – a hatósági árakat, valamint a változékony energia- és feldolgozatlan élelmiszerárakat nem tartalmazó – maginfláció a márciusi 1,8 százalékról 1,9 százalékra gyorsult. Ez pedig azt mutatja, hogy a növekvő bérek és a lakosság fogyasztása lassan felfelé hajtja az inflációt. “A maginfláció jelenlegi mértéke nem jelent problémát. Ugyanakkor az inflációnak van egy olyan veszélyes tulajdonsága, hogy hirtelen meg tud lódulni, ez pedig kockázatot jelenthet 1-2 éves időtávon” – mondta a szakértő.
Hozzátette: az inflációs pályát nagyban befolyásolja, hogy a kormány milyen áfacsökkentéseket tervez a következő időszakban, mert ezek lefelé húzzák majd a fő inflációs mutatót. Az esetleges áfacsökkentések inflációs hatását azonban óvatosan kell kezelni, mert elfedhetik az alapfolyamatokból adódó kockázatokat – mondta.
Németh Dávid szerint a jelenlegi kilátások alapján az éves átlagos infláció 2,6 százalék lehet, feltéve, hogy nem lesz az idén évközi áfacsökkentés és az olaj ára a jelenlegi 50 dollár körüli szinten marad. Ez egyben azt is jelenti, hogy az idei év végére, a jövő év elejére a 3 százalékos jegybanki cél közelébe kerülhet az infláció.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a következő hónapban a bázishatások miatt is lassul az árszínvonal éves emelkedése, aminek következtében a fokozatosan emelkedő maginfláció akár át is lépheti azt. Áprilisban az éves inflációt növelte az élelmiszerek, szeszes italok és dohányáruk termékkörének átlagosnál nagyobb áremelkedése. A tartós fogyasztási cikkek árszínvonala lefelé húzta a pénzromlás átlagos ütemét, amelyet nagyban magyaráz a magyarországitól elmaradó külső inflációs környezet.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a csökkenő üzemanyagárak miatt a második negyedévben lassabb lehet az infláció növekedése az MNB becslésénél, ami újabb érvéként szolgálhat a monetáris tanács számára az alacsony alapkamat tartása mellett. Szerinte az MNB 2018 végéig nem fog változtatni a 0,9 százalékos irányadó kamaton és a bankközi kamatok is a jelenlegihez hasonló alacsony szinten maradhatnak.
Kifejtette, az áprilisi maginflációs mutató azt jelzi, lassan, de folytatódott az infláció gyorsulása. Egészen addig, amíg az eurózónában lanyha marad az inflációs környezet, az importált infláció mértéke is elenyésző maradhat, ami késlelteti a magyar inflációs folyamatok felfutását is – mondta.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője kiemelte: a bázishatás játszott főszerepet abban, hogy az éves árindex a februári 2,9 százalékos csúcshoz és a márciusi adathoz képest is érdemben mérséklődött, hiszen a havi változás egyidejűleg a márciusi 0 százalékról visszatért 0,4 százalékra. Inflációs fordulatról, a tavalyi szintekhez való visszatérésről így nincsen szó. Ezt megerősíti a maginfláció alakulása is, az áprilisi 1,9 százalékos érték tavaly december óta lényegében folyamatos emelkedést jelez, több mint két és fél éves csúcsot ért el – mondta.
Az infláció trendjében a belső kereslet erősödése is tükröződhet. A béremelkedések és részben ehhez kapcsolódóan a fogyasztás erősödése a továbbiakban növekvő mértékben járulhat hozzá az inflációhoz – vélekedett.
Mivel a 3 százalékos jegybanki cél tartós átlépése ebben az évben nem várható, a CIB elemzője nem számít monetáris szigorításra sem. Nem-konvencionális intézkedések, illetve a monetáris politikai eszköztár változása azonban ebben az évben is napirendre kerülhet. 2017 egészét tekintve továbbra is az eddig látott sávban ingadozhat a fogyasztói árindex, az éves átlagos infláció így is 2,3-2,5 százalék közelében alakulhat, tette hozzá. (MTI)

Kapcsolódó cikkeink