Amit Figula Mihályról, a 2022. Év Bortermelőjéről tudni kell

Figula Mihály és felesége, Figula Veronika a díjátadón

Figula Mihály dédapja, Tolnay István a 19. század legtekintélyesebb borosgazdái közé tartozott. A tőle származó szőlő és bor iránti szeretetből táplálkozva a Figula Pincészet kemény munkával, lemondásokkal és hatalmas szorgalommal mára a legismertebb magyar borászatok közé került. A pincészetet az édesapa, Figula Mihály alapította, építette fel, akit szintén az Év Bortermelőjévé választottak 2000-ben, éppen abban az évben, amikor fia, Misi megszerezte szőlész-borász diplomáját. Miután édesapja hirtelen elhunyt, az akkor huszonéves fiatal hirtelen családfővé vált: egyik napról a másikra kézbe kellett vennie a birtok irányítását. Hatalmas felelősséggel a vállán, rengeteg munkával sikerült a családnak megtartani és tovább fejleszteni a virágzó borászatot.

A Figula szőlőskertek a pincészet hat kilométeres körzetében találhatók, összesen harminc hektáron, ahol a klasszikus értelemben vett terroir gazdálkodás folyik. Misi igyekszik mindent a legmagasabb szinten művelni, fontosnak tartja a dűlők terméseinek szeparált kezelését, természetesen szigorú hozamkorlátozás mellett.

Borai készítésénél a legfontosabb szempont a termőhelyi sajátosságok kidomborítása, melyhez a hagyományok tisztelete mellett a legkorszerűbb technikai és technológiai lehetőségek is kiaknázásra kerülnek. A legmagasabb minőség elérése érdekében a szőlő gondozásától a borok palackozásáig minden folyamatot a család végez, illetve felügyel.
Figula Misi naponta felteszi magának a kérdést: mit szólna ehhez apám? Elégedett lenne a borokkal? Elég összetartónak találná a családot?
Sokak szerint egy borász apa nem lehet boldogabb és büszkébb annál, mint amikor fia elnyeri a szakma legnagyobb elismerését.

A fiatal borászt a díjátadón Freund Tamás, az MTA elnöke is köszöntőtte

Aki személyesen ismeri Figula Mihályt tudja, ha borokról van szó, nagyon komolyan beszél, egyébként pedig egy rendkívüli humorérzékkel megáldott fiatalember. Ha megkérdeznénk tőle, milyen pályára készült, csak annyit mondana: „Gyerekként medve akartam lenni, végül borász lettem.” Vajon kire legbüszkébb a családjában? Egyértelműen mindenkire, de a békesség kedvéért inkább a lányokra. Hogy melyik a kedvenc évjárata? Természetesen 1993, mert minden akkor kezdődött. Az idei győztes nem hétköznapi ember: meggyőződése szerint a világ legjobb borvidékén dolgozik; akkor lett borász, amikor édesapja azt mondta; gyerekei a legfőbb hobbija; és legszívesebben Bock József pincéjében bújna el, hogy titokban ellesse, honnan meríti végtelen energiáját. És mit ígér Misi annak, aki betér hozzájuk? Nem kevesebbet és nem többet, mint hogy náluk mindenki elfelejti a szürke hétköznapokat.