Ami nem öl meg, az csak erősít

Ez a cikk a Trade magazin 2023/06-07. számában olvasható.

Vendégszerző:
Mezei János
kereskedelmi igazgató
COOP Star

Csak szaladjunk vissza kicsit az időben, és emeljük ki, melyek voltak azok a hatások, amelyek az FMCG-szektor szereplőinek kormányrúdját igazgatták?

Geopolitikai tényezőként elsősorban az orosz–ukrán háborút kell megemlíteni, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül Kína–Tajvan helyzetét a Közel-Keleten és az Afrikában zajló viszályokat sem! Az év elején 110 fegyveres konfliktus volt a világunkban! Ezek eredője az élelmiszerláncok bizonytalansága, hiányhelyzet, valamint infláció! Tetézte mindezt az Európát sújtó energiaválság, valamint az éghajlati katasztrófák, mint az aszályok, földrengések és árvizek!

2022-ben a kiskereskedelem volumene ugyan 5,2%-kal nőtt hazánkban, de az élelmiszereké 1,6%-kal csökkent. Manapság ez a csökkenés 10% körüli! Mindezek mellett az élelmiszerek árindexe 26% körül alakult éves átlagban, amely ebben az évben is csak kismértékű csökkenést mutat az előző év azonos időszakaihoz képest!

Találunk tényezőket a fentiek magyarázatára? Szoktam mondani, hogy egy jó marketinges mindent meg tud indokolni, sőt annak az ellenkezőjét is! Befolyással voltak az előbb említett globális tényezők mellett a bér alakulása, az áram és a gáz árának drasztikus emelkedése, a pénz költségének növekedése, a forint árfolyamváltozásai, áruhiányok, a piaci folyamatokba beavatkozó intézkedések és végül az ezt övező „gazdasági pánik”.

Az árak növekedése tehát a pániknak és a negatív „csordaszellemnek” is köszönhető, amikor a piaci szereplők túlzottan követik egymást anélkül, hogy alaposan mérlegelnék döntéseik következményét! Kérdeztem a fodrászomat, hogy egyik napról a másikra miért emelt árat?! A válasz ez volt: „János! Mindenki emel!” Szerintem az elmúlt évben „divattá” vált árat emelni!

Meggyőződéssel írom, hogy az árak emelkedésének valós alapja volt, de mértékét a félelem határozta meg, ami elsősorban a kiszámíthatatlanságnak köszönhető! Az emelkedésekben nem csak a valós költségek növekedése jelent meg. A termékek, szolgáltatások „felül árazódtak”, időlegesen eltakarva az egy-egy cégben rejlő, kevésbé hatékony tényezőket is! A kialakult árváltozási „káoszban” kereskedők nem voltak képesek az árnövekedéseket visszafogni, pedig egyikünk sem akar elsőnek árat emelni. Normál piaci környezetben mi vagyunk – a fogyasztókkal – az infláció visszaszorításának fegyverei.

Nézzük az árstop általam vázolt hatásait, bár lehet, hogy véleményem nem arat osztatlan sikert! Csak a fogyasztói árak fixálódtak ezen termékeknél, tehát a beszállítók nyugodtan emelhették az átadási áraikat. Mi előnyben részesítjük a hazai beszállítókat, jellemzően mellőzzük ezeknél a termékeknél az importot, szűkítve ezáltal a versenyt. A fogyasztók felhalmozásba kezdtek, a megugró igények növekedése a kereskedők érdekeivel ellentétesen hatott, hiszen minden egyes eladott termék a veszteségét emelte. Az értékesítést csak annyira fogták vissza, hogy a szabályozásnak még megfeleljenek! Végezetül ellátási hiányspirál alakult ki!

Újabb inflációletörő intézkedés a kötelező akciózási rendszer bevezetése. A fogyasztás visszaesése arra sarkallja a kereskedőt, termelőt, hogy növelje értékesítését, hiszen minden profitérdekelt gazdasági társaság éltetője a fejlődés, amelynek eleme, hogy vevőt szerezzen, vásárlói kosarat növeljen. Felértékelődnek az aktivitások, promóciók és a törzsvásárlók. Tehát maga a piac szabályoz!

Újfent megállapíthatjuk: a siker titka az, hogy alkalmazkodni tudjunk az állandó VÁLTOZÁSOKHOZ! //