Amerikai tapasztalatokból következtet az IDEA a chipsek és üditők forgalomcsökkenésére

Szerző: trademagazin Dátum: 2011. 06. 24. 13:11

Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzésében a tervezett népegészségügyi termékadó-szabályozást és bevezetéséből származó bevétel becslését, illetve az érintett piaci szereplők jövőbeni alkalmazkodásainak lehetséges forgatókönyveit végezte el.

A kormány szándéka szerint az új adónemből származó bevételek az Egészségvédelmi Alapba kerülnének, ahonnan az egészséges táplálkozás előmozdítását, illetve népegészségügyi programokat finanszíroznának. Deklarált szándék, hogy a bevétel az egészség-ügyben maradjon, és ne a központi költségvetés forrásait növelje.

Az IDEA becslése szerint 20 milliárd forint körüli bevétel várható a népegészségügyi termékdíjból, amely alapvetően megegyezik a kormány által várt összeggel. Ugyanakkor a bevétel kapcsán kockázatot jelent a szereplők vártnál nagyobb mértékű és relatíve költségmentes alkalmazkodása, mivel számos termékcsoportnál az adó miatti jelentős drágulás a gyártókat és a fogyasztókat egyaránt arra ösztönzi, hogy kiváltsák a termékdíj-köteles élelmiszereket.


Feltétezik, hogy az adót – áremelés formájában – teljes egészében áthárítják a vásárlókra. Egy szűkülő piacon, árérzékeny fogyasztók mellett viszont annál nehezebb árat emelni, minél nagyobb a kereskedők közötti verseny. A termékdíjhoz további alkalmazkodási lehetőséget jelenthet a nem legális termékek forgalmának emelkedése (például áfa-csalás formájában). Emellett az árdifferenciával arányosan erősödhet a magánimport, különösen az országhatár közelében élőknél. Mindezek alapján jelentősebben is csökkenhet a termékdíj bevezetéséből származó adó-bevétel (az áfát is beleértve).

A nemzetközi irodalom kiterjedten vizsgálta, hogy az áremelések milyen hatással vannak a keresett mennyiségekre. Az Egyesült Államokban a termékdíjra kötelezett élelmiszereknél például empirikus vizsgálatok alapján –0,2 és –0,7 közé tették a sós snackek árrugalmasságát. Ez azt jelenti, hogy 1 százalékos áremelkedés esetén 0,2-0,7 százalékkal csökkenhet az adott termék forgalma. Az üdítőitaloknál ez a nemzetközi tanulmányok eredményeit összesítve –0,8 körül alakul. Magyarországon a termékdíjat nem a fogyasztói ár százalékában, hanem konkrét összegben határozták meg. Eszerint, ha az amerikai tapasztalatokat vesszük alapul, akkor a chipsek forgalma 3-10 százalékkal csökkenhet a chipsadó hatására.

A 2011-eshez képest megemelt kulcsokkal a kormány jelentős, 15–20 milliárd forintos bevétellel számol jövőre. A legnagyobb kockázatot a szereplők alkalmazkodása jelenti. A várható jelentős drágulás megváltoztathatja mind a gyártók, mind a fogyasztók magatartását, és így a rugalmasságok bőven 1 fölöttiek is lehetnek (a gyártók versenyképes árú, nem termékdíj-köteles élelmiszereket kínálnak, a leendő termékdíjas élelmiszerek relatíve könnyen helyettesíthetőek). Számszerűsítve ez azt jelentheti, hogy az alkalmazkodás nélkül számított 30,6 milliárd forintos bevétel inkább 20 milliárdhoz lehet közelebb, akkor is, ha valamennyi áthárítást feltételezünk – írja az IDEA nyomán a Világgazdaság Online.

Kapcsolódó cikkeink