AM: új intézkedés született a felelős tápanyag-gazdálkodás érdekében
A talajok tápanyagtartalmának megőrzésében fontos szerepe van a biomasszának, amit a mezőgazdasági területekről származó hulladékok és maradványanyagok felhasználásakor szem előtt kell tartani – jelentette ki Juhász Anikó, az Agrárminisztérium (AM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára az AM közleménye szerint, amelyet kedden juttattak el az MTI-nek.

A talaj tápanyagmegőrzése nagyban függ a biomasszától
A közleményben az AM helyettes államtitkára kifejtette, az uniós megújuló energia irányelv átvételekor ez a szempont megjelent a hazai jogalkotásban is és a jövőben a talajok állapotát egyre inkább figyelembe kell venni a mezőgazdasági hulladék és maradékanyagok energetikai hasznosításakor.
A 2021. október 14-én hatályba lépő rendelet a megújuló energia előállítására szolgáló biomassza fenntartható termesztésére vonatkozó szabályokat tartalmazza. Elsődleges célja azon földterületek meghatározása, amelyeken az energetikai célú biomassza alapanyagának termesztése a talaj minőségét, a biztonságos élelmiszertermelést és a klímavédelmet nem veszélyezteti.
Juhász Anikó a közleményben hangsúlyozta: új elemként előírja a termelők számára, hogy tápanyag-gazdálkodási tervet készítsenek a mezőgazdasági területről származó hulladékok és maradványanyagok energetikai célú felhasználására. Ez a kötelezettség elsősorban azokat a gazdálkodókat érinti, akik gabonaszalmájukat nagyobb teljesítményű erőműben való felhasználásra értékesítik.
A közlemény szerint a helyettes államtitkár bejelentette, a tápanyag-gazdálkodási tervet első alkalommal 2022. szeptember 30-ig szükséges elkészíteni. Mint mondta, ez nem jelent újszerű feladatot, ugyanis a nitrát-érzékeny területen gazdálkodóknak, valamint a Vidékfejlesztési program agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai gazdálkodási támogatásaiban részesülő termelőknek jelenleg is kötelező ilyen tervet készíteniük. A tápanyag-gazdálkodási terv elősegíti az okszerű tápanyag-gazdálkodást, a talaj szervesanyag-tartalmának megtartását, illetve növelését, valamint a környezet- és költségkímélő módon történő gazdálkodást.
Az európai uniós irányelvek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a fenntartható biomassza-termelés feltételeinek szabályozására és a természeti erőforrások állapotának megőrzésére. A megújuló energia irányelv a bioüzemanyagok és folyékony bioenergiahordozók mellett a nagyobb erőművekben felhasznált biomasszából előállított tüzelőanyagokra vonatkozóan is kiterjeszti a fenntarthatósági követelményeket, amit a hazai jogszabályokban át kellett venni – fogalmazott Juhász Anikó az AM közleményében. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
A helyszíni mentesítés a végéhez ér, de a védekezés folytatódik
A ragadós száj- és körömfájás vírusa elleni küzdelem a fertőzött…
Tovább olvasom >Megjelent az agrárágazati civil szervezeteket támogató pályázat 2025. évi felhívása
Az Agrárminisztérium 2025-ben is segítséget kíván nyújtani az agrárágazati civil…
Tovább olvasom >További segítség a ragadós száj- és körömfájás vírussal sújtott állattartóknak
Kihirdette a ragadós száj- és körömfájás vírus miatt előállt vis…
Tovább olvasom >További cikkeink
Húsvéti hosszú hétvége: így alakul az üzletek nyitvatartása 2025-ben
A húsvéti ünnepek idején alaposan átalakul a hazai üzletláncok nyitvatartása:…
Tovább olvasom >A várakozásokon felül alakult az euróövezet ipari termelése februárban
Februárban a várakozásokon felüli mértékben növekedett az euróövezet ipari termelése…
Tovább olvasom >Zsigó Róbert: átlagosan majdnem húsz százalékos az árrésstop hatása
Az árrésstop bevezetésének hatására négy hét alatt átlagosan 18,6 százalékkal…
Tovább olvasom >