AM: új intézkedés született a felelős tápanyag-gazdálkodás érdekében
A talajok tápanyagtartalmának megőrzésében fontos szerepe van a biomasszának, amit a mezőgazdasági területekről származó hulladékok és maradványanyagok felhasználásakor szem előtt kell tartani – jelentette ki Juhász Anikó, az Agrárminisztérium (AM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára az AM közleménye szerint, amelyet kedden juttattak el az MTI-nek.

A talaj tápanyagmegőrzése nagyban függ a biomasszától
A közleményben az AM helyettes államtitkára kifejtette, az uniós megújuló energia irányelv átvételekor ez a szempont megjelent a hazai jogalkotásban is és a jövőben a talajok állapotát egyre inkább figyelembe kell venni a mezőgazdasági hulladék és maradékanyagok energetikai hasznosításakor.
A 2021. október 14-én hatályba lépő rendelet a megújuló energia előállítására szolgáló biomassza fenntartható termesztésére vonatkozó szabályokat tartalmazza. Elsődleges célja azon földterületek meghatározása, amelyeken az energetikai célú biomassza alapanyagának termesztése a talaj minőségét, a biztonságos élelmiszertermelést és a klímavédelmet nem veszélyezteti.
Juhász Anikó a közleményben hangsúlyozta: új elemként előírja a termelők számára, hogy tápanyag-gazdálkodási tervet készítsenek a mezőgazdasági területről származó hulladékok és maradványanyagok energetikai célú felhasználására. Ez a kötelezettség elsősorban azokat a gazdálkodókat érinti, akik gabonaszalmájukat nagyobb teljesítményű erőműben való felhasználásra értékesítik.
A közlemény szerint a helyettes államtitkár bejelentette, a tápanyag-gazdálkodási tervet első alkalommal 2022. szeptember 30-ig szükséges elkészíteni. Mint mondta, ez nem jelent újszerű feladatot, ugyanis a nitrát-érzékeny területen gazdálkodóknak, valamint a Vidékfejlesztési program agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai gazdálkodási támogatásaiban részesülő termelőknek jelenleg is kötelező ilyen tervet készíteniük. A tápanyag-gazdálkodási terv elősegíti az okszerű tápanyag-gazdálkodást, a talaj szervesanyag-tartalmának megtartását, illetve növelését, valamint a környezet- és költségkímélő módon történő gazdálkodást.
Az európai uniós irányelvek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a fenntartható biomassza-termelés feltételeinek szabályozására és a természeti erőforrások állapotának megőrzésére. A megújuló energia irányelv a bioüzemanyagok és folyékony bioenergiahordozók mellett a nagyobb erőművekben felhasznált biomasszából előállított tüzelőanyagokra vonatkozóan is kiterjeszti a fenntarthatósági követelményeket, amit a hazai jogszabályokban át kellett venni – fogalmazott Juhász Anikó az AM közleményében. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Fokhagyma az európai piacokon: Miért nem garantál alacsony árakat a bőséges kínai termés?
Bár Kína idén kiemelkedő fokhagymatermést könyvelhet el, az európai fogyasztók…
Tovább olvasom >Elkészült az EU Riasztási és Együttműködési Hálózatának 2024-es összefoglalója
Az Európai Unió Riasztási és Együttműködési Hálózata (ACN) 2024-ben 9400-nál…
Tovább olvasom >Közel másfélszeresére nőtt a teljes tejpor értékesítési ára a nemzetközi piacon
A nyerstej termelői ára nemzeti valutában kifejezve 2025 áprilisában az…
Tovább olvasom >További cikkeink
Akciók, árak, alternatívák – promóciós helyzetkép a magyar háztartásokban
Turcsán Tünde, a YouGov ügyvezető igazgatója a Promóciók Napja konferencián…
Tovább olvasom >K&H: hiánypótló iránytűt kapnak a befektetők
Elindult a K&H Értékpapír – befektetői hangulatindex, amely heti rendszerességgel…
Tovább olvasom >Riasztó jelek a földeken: aszály sújtja a kukoricát, a búzánál még van remény
A szakértők szerint a kukoricaállomány már most tragikus képet mutat,…
Tovább olvasom >