AM: növelni kellene a juhhús fogyasztást
A fogyasztók alaposabb tájékoztatása, a fogyasztás növelése és a magyarországi feldolgozók támogatása érdekében tavaly július 15-től a nem előre csomagolt (pultból kínált) juh-, kecskehúsnál is táblán kell jelölni a származási országot – mondta az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a tárca közleménye szerint.
Erdős Norbert a tárca MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében arra is felhívta figyelmet, hogy az intézkedés óta a vásárlók sokkal jobban tudnak tájékozódni a magyar élelmiszerekről vagy akár a húsokról a boltokban.
Az államtitkár szerint a juhhús fogyasztása azon túl, hogy régi hagyománya van Magyarországon, a modern konyhakultúrába is kiválóan beilleszthető. Ennek ellenére Magyarország az évi egy személyre jutó 0,35-0,38 kilogramm juhhús fogyasztással messze elmarad az uniós átlagtól, ami meghatározóan a Brexit következtében 1,9 kilogrammról, 1,3 kilogrammra csökkent. A belföldi fogyasztás növekedésével viszont mind az állattartók, mind a feldolgozók biztosabb, stabilabb jövőt építhetnének – emelte ki Erdős Norbert.
A közlemény idézte Kukovics Sándort, a Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatóját, aki elmondta, a koronavírus-járvány a juhtartókat is erősen érintette, csaknem 7785 tenyésztő megélhetése került veszélybe.
Hozzátette, az unió piacán létrejött bárány- és juhhús hiány miatt rég nem látott szintű volt a vágóbárány értékesítési ára, a juhtej-termelés tavalyi mennyisége pedig az előző évekhez képest 100 ezer literrel maradt el. Mivel Európa juhhúsból nem önellátó, behozatalra szorul, ezért jelentős a kereslet a magyar élőjuh iránt is, tavaly mintegy 7050 tonnányi élőállat kivitelére került sor, ennek értéke az előzetes adatok szerint meghaladta a 46 millió eurót.
A szervezet ügyvezető igazgatója közölte, az ágazat felemásan teljesít, mert az export területén 90 százalékos az élőállat kivitele, de a belföldi fogyasztás nagyon alacsony.
A közleményben ugyanakkor kiemelték, hogy 2021. január 1-jével elindult az unió támogatásával az ágazatot segítő, bárányhús fogyasztást népszerűsítő második promóciós kampány, amelynek köszönhetően évente 260 ezer eurós támogatáshoz jut az ágazat 2023-ig. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
AM: hasznos és értékteremtő tevékenység a házikertek művelése
A minőségi élelmiszer előállításában fontosak a házikertek, kiemelkedő szerepük van…
Tovább olvasom >AM: augusztus 13-tól lehet pályázni a kisebb feldolgozó üzemek fejlesztésére
Az Agrárminisztérium 50 milliárd forintos forrással hirdette meg a „Feldolgozó…
Tovább olvasom >CSAOSZ Konferencia – Élelmiszer-veszteség csökkentése fenntartható csomagolással
A Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) a közép-európai térségben…
Tovább olvasom >További cikkeink
VOSZ Barométer – 2024. II. negyedév: kötelező optimizmus vagy valódi növekedés?
Az inflációs érzékelés továbbra is jelen van hazai vállalkozásoknál, miközben…
Tovább olvasom >Fidelity: Három téma, ami Q3-ban alakítja a befektetéseket
Eljött a járványt követő normalizálódás, amelyet annyira vártunk? A gazdasági…
Tovább olvasom >A nagyvállalatok ellenállnak a gazdasági bizonytalanságnak
Visszafogott várakozások jellemzik a hazai nagyvállalati szektort a következő egy…
Tovább olvasom >