AM: növelni kellene a juhhús fogyasztást
A fogyasztók alaposabb tájékoztatása, a fogyasztás növelése és a magyarországi feldolgozók támogatása érdekében tavaly július 15-től a nem előre csomagolt (pultból kínált) juh-, kecskehúsnál is táblán kell jelölni a származási országot – mondta az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a tárca közleménye szerint.
Erdős Norbert a tárca MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében arra is felhívta figyelmet, hogy az intézkedés óta a vásárlók sokkal jobban tudnak tájékozódni a magyar élelmiszerekről vagy akár a húsokról a boltokban.
Az államtitkár szerint a juhhús fogyasztása azon túl, hogy régi hagyománya van Magyarországon, a modern konyhakultúrába is kiválóan beilleszthető. Ennek ellenére Magyarország az évi egy személyre jutó 0,35-0,38 kilogramm juhhús fogyasztással messze elmarad az uniós átlagtól, ami meghatározóan a Brexit következtében 1,9 kilogrammról, 1,3 kilogrammra csökkent. A belföldi fogyasztás növekedésével viszont mind az állattartók, mind a feldolgozók biztosabb, stabilabb jövőt építhetnének – emelte ki Erdős Norbert.
A közlemény idézte Kukovics Sándort, a Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatóját, aki elmondta, a koronavírus-járvány a juhtartókat is erősen érintette, csaknem 7785 tenyésztő megélhetése került veszélybe.
Hozzátette, az unió piacán létrejött bárány- és juhhús hiány miatt rég nem látott szintű volt a vágóbárány értékesítési ára, a juhtej-termelés tavalyi mennyisége pedig az előző évekhez képest 100 ezer literrel maradt el. Mivel Európa juhhúsból nem önellátó, behozatalra szorul, ezért jelentős a kereslet a magyar élőjuh iránt is, tavaly mintegy 7050 tonnányi élőállat kivitelére került sor, ennek értéke az előzetes adatok szerint meghaladta a 46 millió eurót.
A szervezet ügyvezető igazgatója közölte, az ágazat felemásan teljesít, mert az export területén 90 százalékos az élőállat kivitele, de a belföldi fogyasztás nagyon alacsony.
A közleményben ugyanakkor kiemelték, hogy 2021. január 1-jével elindult az unió támogatásával az ágazatot segítő, bárányhús fogyasztást népszerűsítő második promóciós kampány, amelynek köszönhetően évente 260 ezer eurós támogatáshoz jut az ágazat 2023-ig. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Idén is folytatódnak az élelmiszeripari beruházások
Stratégiai fontosságú ágazatként tekint a kormány az élelmiszeriparra, amelynek teljesítménye…
Tovább olvasom >Sokrétű pályázati felhívások segítik a gazdákat
Nagyon intenzív pályázati időszakban van a hazai agrárium, hiszen a…
Tovább olvasom >Rácz András: az elmúlt évtizedben mintegy másfél milliárd forintot költött a barlangok megőrzésére a kormány
Az elmúlt évtizedben mintegy másfél milliárd forintot költött a magyarországi…
Tovább olvasom >További cikkeink
Országos Kereskedelmi Szövetség: az árrés nem profit!
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemzetközi élelmiszer-kereskedő tagvállalatai az elmúlt…
Tovább olvasom >Orbán Viktor a Kossuth Rádióban: a kereskedők 10 százaléknál többet nem rakhatnak rá a beszerzési árra
Március közepétől a kormány 10 százalékban maximalizálja az árrést 30…
Tovább olvasom >GKI Elemzés: Miért drágulnak folyamatosan az élelmiszerek?
Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott az alapvető élelmiszerek –…
Tovább olvasom >