AM: növelni kellene a juhhús fogyasztást
A fogyasztók alaposabb tájékoztatása, a fogyasztás növelése és a magyarországi feldolgozók támogatása érdekében tavaly július 15-től a nem előre csomagolt (pultból kínált) juh-, kecskehúsnál is táblán kell jelölni a származási országot – mondta az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a tárca közleménye szerint.
Erdős Norbert a tárca MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében arra is felhívta figyelmet, hogy az intézkedés óta a vásárlók sokkal jobban tudnak tájékozódni a magyar élelmiszerekről vagy akár a húsokról a boltokban.
Az államtitkár szerint a juhhús fogyasztása azon túl, hogy régi hagyománya van Magyarországon, a modern konyhakultúrába is kiválóan beilleszthető. Ennek ellenére Magyarország az évi egy személyre jutó 0,35-0,38 kilogramm juhhús fogyasztással messze elmarad az uniós átlagtól, ami meghatározóan a Brexit következtében 1,9 kilogrammról, 1,3 kilogrammra csökkent. A belföldi fogyasztás növekedésével viszont mind az állattartók, mind a feldolgozók biztosabb, stabilabb jövőt építhetnének – emelte ki Erdős Norbert.
A közlemény idézte Kukovics Sándort, a Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatóját, aki elmondta, a koronavírus-járvány a juhtartókat is erősen érintette, csaknem 7785 tenyésztő megélhetése került veszélybe.
Hozzátette, az unió piacán létrejött bárány- és juhhús hiány miatt rég nem látott szintű volt a vágóbárány értékesítési ára, a juhtej-termelés tavalyi mennyisége pedig az előző évekhez képest 100 ezer literrel maradt el. Mivel Európa juhhúsból nem önellátó, behozatalra szorul, ezért jelentős a kereslet a magyar élőjuh iránt is, tavaly mintegy 7050 tonnányi élőállat kivitelére került sor, ennek értéke az előzetes adatok szerint meghaladta a 46 millió eurót.
A szervezet ügyvezető igazgatója közölte, az ágazat felemásan teljesít, mert az export területén 90 százalékos az élőállat kivitele, de a belföldi fogyasztás nagyon alacsony.
A közleményben ugyanakkor kiemelték, hogy 2021. január 1-jével elindult az unió támogatásával az ágazatot segítő, bárányhús fogyasztást népszerűsítő második promóciós kampány, amelynek köszönhetően évente 260 ezer eurós támogatáshoz jut az ágazat 2023-ig. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Véleményezhetőek az új kertészeti és élelmiszeripari beruházási pályázati felhívások
Megkezdődött Magyarország Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Terve alapján az új…
Tovább olvasom >Az Élelmiszermentő Központ második alkalommal segít rászoruló családokon
A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének tagjai, országszerte több…
Tovább olvasom >Egyre nagyobb kihívás a fenntarthatóság az élelmiszerbiztonságban
Az agrártárca kiemelten kezeli az élelmiszercsomagolás és a fenntarthatóság közötti…
Tovább olvasom >További cikkeink
K&H ifjúsági index: Nem érzik stabilnak a munkahelyüket a fiatalok
Az állásukat stabilnak tartó fiatalok aránya az idei első negyedévben…
Tovább olvasom >A SZÉP-kártya negyedéves eredményei igazolják a vállalkozók javaslatát
A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve…
Tovább olvasom >Haltermelés Magyarországon: a szakma növekvő munkaerőhiánnyal küzd
Az alacsony takarmányárak és a jó vízszintek ellenére a magyar…
Tovább olvasom >