AM: bemutatkozott a magyar méz és a mangalica Oszakában

(Fotó: Pixabay)

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon a sertéságazat az egyik legversenyképesebb területe az agráriumnak. A hazai piac ellátása mellett jelentős export árualapot állítanak elő a gazdálkodók. Az ágazat termelése 2024-ben csaknem 600 ezer tonna volt, ami 2023-hoz képest 8 százalékos növekedést jelentett – írták.

A mangalica nemzeti kincsünk, amely méltán vívta ki helyét a nemzetközi gasztronómia élvonalában

Egykor minden falusi udvaron ott volt ez a fajta, ma pedig exkluzív élelmiszerként, prémium termékként szerepel a világ legnevesebb éttermeinek kínálatában. A mangalicahús és a mangalicatermékek a Távol-Keleten is jelen vannak, így például Japán, Szingapúr, Hongkong, Makaó, Tajvan piacain is elérhetők – tette hozzá a miniszter a közlemény szerint. Az elhivatott gazdálkodóknak, a szakszerű tenyésztési programnak, valamint az őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták megőrzését célzó kormányzati támogatásoknak köszönhetően csaknem 10 ezer darabos mangalicakoca-állománnyal büszkélkedhet hazánk. Abban hiszünk, hogy a jövő gasztronómiáját, élelmiszerkultúráját csak akkor építhetjük sikeresen és hitelesen, ha gyökereinkből, hagyományainkból merítünk – emelte ki a miniszter.

Nagy István az oszakai expó keretében részt vett a Fenntarthatóság a méhészeti ágazatban című konferencián is

Itt arról beszélt, hogy olcsó mézet lehet importálni, beporzást viszont nem. Kiemelte, Európában Magyarországon van az egyik legnagyobb méhsűrűség: minden négyzetkilométerre mintegy 13 méhcsalád jut. Hazánkban csaknem 1,2 millió méhcsalád és 20 ezer méhész él. Magyarországon a méhészkedésre mind kulturális, mind ökológiai szempontból nemzeti értékként tekintünk, és az Európai Unió legnagyobb méztermelői közé tartozunk. Évente 25 és 30 ezer tonna közötti mézet termelünk, amelynek 60 százaléka exportra kerül. Az Európai Unión kívül Japán a magyar méz legnagyobb felvevőpiaca, 1600 tonna éves mennyiséggel. Az exportált méz 90 százaléka akác és majdnem minden üveges kiszerelésben érkezik ide – áll a közleményben.

A méhészeti tevékenység túlmutat önmagán, hazánk ezért kiemelten támogatja az ágazat szereplőit

A méhcsaládonkénti, évi 30 eurós támogatással egyben azt is elismerjük, hogy a méhészek nemcsak mézet (méhpempőt, virágport) állítanak elő, de a beporzási tevékenységgel is értéket teremtenek, ez pedig nagyban hozzájárul az agrárium biztonságos működéséhez és a fenntarthatósághoz – húzta alá az agrártárca vezetője a közlemény szerint.

MTI