AM-államtitkár: Magyarország aktív szerepet vállal az ENSZ világélelmezési együttműködésében
Magyarország támogatja a FAO célkitűzéseit, ezt bizonyítja a több éves együttműködés, valamint egyebek mellett a működő projektek és az ösztöndíjprogramok is – mondta az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára kedden, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) 41. Európai Mezőgazdasági Bizottsági ülésén, Budapesten.
Farkas Sándor kiemelte, hogy Magyarország pénzügyi és technikai támogatást nyújt a FAO-nak a partnerországokban zajló fejlesztési projektekhez Kelet-Európában és Közép-Ázsiában. A közelmúltban lezárult egy vidékfejlesztési projekt Bosznia-Hercegovinában, Kazahsztánban pedig egy kistermelők piacra jutását segítő projekt megvalósítását támogatja Magyarország – ismertette.
A FAO magyar ösztöndíjprogramjában eddig 41 országból, több mint 300 hallgató kapott ösztöndíjat – tette hozzá.
Farkas Sándor felhívta a figyelmet arra is, hogy a globálissá váló kereskedelem és az éghajlatváltozás következtében a növények egészségét új károsítók veszélyeztetik. A nemhonos betegségek és károsítók behurcolása az Európai Unióba komoly gazdasági károkat okozhat, közvetve veszélyeztetve az élelmiszerlánc-biztonságot és a környezetet. Ezért az új növényegészségügyi szabályozás alapelvei között szerepel a megelőzés, felderítés, a károsítók időben történő felszámolása, kockázatértékelés, kríziskezelés, és a figyelemfelhívó intézkedések – mondta.
Kiemelte, hogy az Európai Unió tagállamaiban 2019. december 14-től alkalmazni kell az új növényegészségügyi rendeletet, és Magyarország támogatja azokat a törekvéseket, amelyek a károsítók növényegészségügyi kockázatainak meghatározására és csökkentésére irányulnak. Az agrártárca a következő időszakban kiemelt hangsúlyt fektet a növényegészségügyi szabályozás változásainak megfelelő kommunikációjára; rendkívül fontos a hatósági ellenőrzésben részt vevők, a termelők és a többi érintett rendszeres, folyamatos felkészítése – tette hozzá. Az ENSZ-közgyűlés úgy határozott, hogy a következő, 2019-2028-as időszak a családi gazdaságok évtizede lesz – mondta Farkas Sándor, hozzátéve, hogy a magyar kormány kiemelt figyelmet fordít arra, hogy megfelelő eszközöket és módszereket találjon a családi gazdálkodás sikeres támogatásához. Magyarországon és más országokban is számos kezdeményezés indult már el kormányzati szinten és a magánszférában is, amelyek a rövid ellátási láncot, a helyi termelést és a termelői piacokat helyezik előtérbe. Kitért arra is, hogy az idén 40 éves évfordulóját ünneplő Élelmezési Világnap – amelyet magyar kezdeményezésre hívott életre a FAO 1979-ben – is az élelmiszertermelés- és elosztás problémájára és az élelmezésbiztonság fontosságára hívja fel a figyelmet. Az október 16-i világnap alkalmával rendezett budapesti programokon az AM is rendszeresen képviselteti magát, ezzel is támogatva a FAO céljait. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Fokhagyma az európai piacokon: Miért nem garantál alacsony árakat a bőséges kínai termés?
Bár Kína idén kiemelkedő fokhagymatermést könyvelhet el, az európai fogyasztók…
Tovább olvasom >Elkészült az EU Riasztási és Együttműködési Hálózatának 2024-es összefoglalója
Az Európai Unió Riasztási és Együttműködési Hálózata (ACN) 2024-ben 9400-nál…
Tovább olvasom >Közel másfélszeresére nőtt a teljes tejpor értékesítési ára a nemzetközi piacon
A nyerstej termelői ára nemzeti valutában kifejezve 2025 áprilisában az…
Tovább olvasom >További cikkeink
Akciók, árak, alternatívák – promóciós helyzetkép a magyar háztartásokban
Turcsán Tünde, a YouGov ügyvezető igazgatója a Promóciók Napja konferencián…
Tovább olvasom >K&H: hiánypótló iránytűt kapnak a befektetők
Elindult a K&H Értékpapír – befektetői hangulatindex, amely heti rendszerességgel…
Tovább olvasom >Fokhagyma az európai piacokon: Miért nem garantál alacsony árakat a bőséges kínai termés?
Bár Kína idén kiemelkedő fokhagymatermést könyvelhet el, az európai fogyasztók…
Tovább olvasom >