AM-államtitkár: Magyarország aktív szerepet vállal az ENSZ világélelmezési együttműködésében
Magyarország támogatja a FAO célkitűzéseit, ezt bizonyítja a több éves együttműködés, valamint egyebek mellett a működő projektek és az ösztöndíjprogramok is – mondta az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára kedden, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) 41. Európai Mezőgazdasági Bizottsági ülésén, Budapesten.
Farkas Sándor kiemelte, hogy Magyarország pénzügyi és technikai támogatást nyújt a FAO-nak a partnerországokban zajló fejlesztési projektekhez Kelet-Európában és Közép-Ázsiában. A közelmúltban lezárult egy vidékfejlesztési projekt Bosznia-Hercegovinában, Kazahsztánban pedig egy kistermelők piacra jutását segítő projekt megvalósítását támogatja Magyarország – ismertette.
A FAO magyar ösztöndíjprogramjában eddig 41 országból, több mint 300 hallgató kapott ösztöndíjat – tette hozzá.
Farkas Sándor felhívta a figyelmet arra is, hogy a globálissá váló kereskedelem és az éghajlatváltozás következtében a növények egészségét új károsítók veszélyeztetik. A nemhonos betegségek és károsítók behurcolása az Európai Unióba komoly gazdasági károkat okozhat, közvetve veszélyeztetve az élelmiszerlánc-biztonságot és a környezetet. Ezért az új növényegészségügyi szabályozás alapelvei között szerepel a megelőzés, felderítés, a károsítók időben történő felszámolása, kockázatértékelés, kríziskezelés, és a figyelemfelhívó intézkedések – mondta.
Kiemelte, hogy az Európai Unió tagállamaiban 2019. december 14-től alkalmazni kell az új növényegészségügyi rendeletet, és Magyarország támogatja azokat a törekvéseket, amelyek a károsítók növényegészségügyi kockázatainak meghatározására és csökkentésére irányulnak. Az agrártárca a következő időszakban kiemelt hangsúlyt fektet a növényegészségügyi szabályozás változásainak megfelelő kommunikációjára; rendkívül fontos a hatósági ellenőrzésben részt vevők, a termelők és a többi érintett rendszeres, folyamatos felkészítése – tette hozzá. Az ENSZ-közgyűlés úgy határozott, hogy a következő, 2019-2028-as időszak a családi gazdaságok évtizede lesz – mondta Farkas Sándor, hozzátéve, hogy a magyar kormány kiemelt figyelmet fordít arra, hogy megfelelő eszközöket és módszereket találjon a családi gazdálkodás sikeres támogatásához. Magyarországon és más országokban is számos kezdeményezés indult már el kormányzati szinten és a magánszférában is, amelyek a rövid ellátási láncot, a helyi termelést és a termelői piacokat helyezik előtérbe. Kitért arra is, hogy az idén 40 éves évfordulóját ünneplő Élelmezési Világnap – amelyet magyar kezdeményezésre hívott életre a FAO 1979-ben – is az élelmiszertermelés- és elosztás problémájára és az élelmezésbiztonság fontosságára hívja fel a figyelmet. Az október 16-i világnap alkalmával rendezett budapesti programokon az AM is rendszeresen képviselteti magát, ezzel is támogatva a FAO céljait. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
FAO: Mérséklődött az élelmiszer-alapanyagok világpiaci mutatója januárban
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) pénteki jelentése szerint az élelmiszer-alapanyagok…
Tovább olvasom >Az élelmiszeripar jövője a fiatalok kezében van
Az élelmiszerbiztonság és -minőség nem csupán az agrárium, hanem a…
Tovább olvasom >Február 4-től lehet pályázni öntözési beruházások megvalósítására
Kiemelt területként kezeli az öntözéses gazdálkodás fejlesztését az Agrárminisztérium, amely…
Tovább olvasom >További cikkeink
MBH Bank: A januári inflációs adat után 4,6%-ra emeljük idei inflációs prognózisunkat
A decemberi 4,6%-os év/év alapú áremelkedést követően 2025. januárban 5,5%-kal…
Tovább olvasom >Az ESG fenntarthatóság egyre fontosabb a hazai kkv-k számára
A fenntarthatóság és a vállalatirányítási szempontok (ESG: Environmental, Social, Governance)…
Tovább olvasom >Nem magyar sajátosság a kiugró januári infláció – ekkor fékezhet az áremelkedés
Az év eleji áremelések hatásai egyértelműen megmutatkoznak a legfrissebb inflációs…
Tovább olvasom >