AM-államtitkár: elindult a génmegőrzési stratégia megvalósítása

Az idén 12,3 milliárd forintos forrás biztosításával indult el a génmegőrzési stratégiában megfogalmazott tervek megvalósítása – ismertette az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára Kaposváron.

A szaktárca közleményben tájékoztatta az MTI-t arról, hogy a Kaposvári Állattenyésztési Napok kísérőrendezvényén, a második alkalommal megszervezett Környezetgazdálkodási Konferencián Rácz András beszélt a kormány által 2018 februárjában elfogadott startégiáról, amely az állami szerepvállalás növelését célozza a szakterületen.
Az államtitkár emlékeztetett: Magyarország a világon az elsők között ismerte fel a génmegőrzés fontosságát, a kormányprogramban a genetikai erőforrások megőrzése kiterjed mind a vadonélő, mind a mezőgazdasági haszonállatok és növények területére. Genetikai erőforrásaink felkutatása, begyűjtése, megőrzése és fenntartható használata kiemelt állami feladat, nemzetbiztonsági, valamint élelmezés- és élelmiszerbiztonsági stratégiai kérdés – mutatott rá.
Ismertette, hogy a hazai genetikai erőforrásokért felelős intézményrendszer kialakításának első lépéseként 2010. november 1-jével két önálló génmegőrzési intézetet alapított az agrártárca, ezek 2019. július 1-től Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központként végzik az állami génbanki feladatok koordinálását.
A szaktárca minden évben támogatja az állami génmegőrzési feladatokat ellátó intézményeket, szervezeteket, illetve magánszemélyeket. 2018-ban mintegy 30 kedvezményezett részesült ilyen támogatásban, megközelítőleg 90 millió forint értékben.
Az államtitkár jelezte, hogy nemzeti park igazgatóságok a génmegőrzési feladatok magas színvonalú ellátása érdekében a KEHOP és VEKOP fejlesztéseik során a következő öt évben több helyszínen alakítanak ki új telephelyet vagy fejlesztik a meglévők kapacitását mintegy 11 milliárd forint értékben.
A tárca közlése szerint a célok között szerepel az intézményekben és a nemzeti park igazgatóságoknál meglévő fajok és fajták állományainak fejlesztése, bővítése is. Szerepel még egy olyan állami génbanki hálózat kialakítása, amely az értékek leltáraként, elkülönített állami duplikátumként, valamint egy adott fajta génállomány őrzőjeként mindig rendelkezésre áll. A stratégia a Kárpát-medencében még fellelhető ritka genetikai értékek felkutatását és biztonságba helyezését is megcélozza, mivel a régi magyar fajták a nemzeti örökség részét képezik. (MTI)