AM: a kormány célja az öntözéses gazdálkodás további fejlesztése

Öntözés nélkül a növénytermesztés lehetetlenné válik Magyarországon a jövőben is várható aszályok miatt. (Fotó: Pixabay)

Az Agrárminisztérium csütörtöki, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a miniszter a videóban kiemelte, a kormány célja, hogy növelje az agrárium aszállyal szembeni ellenálló képességét, ezért az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tett az öntözéses gazdálkodás fejlesztése érdekében: létrejöttek az öntözési közösségek, és több tízmilliárd értében valósultak meg öntözési beruházások, már 45 milliárd forint támogatást kaptak a gazdák az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére, és további 70 milliárd forintot terveznek erre a célra.

Már több mint egy éve hatályos a törvény

A tárcavezető emlékeztetett, hogy 2020. január 1-jével lépett hatályba Magyarország első öntözéses gazdálkodásról szóló törvénye, majd 2020. június 29-én annak végrehajtási rendelete, melyek az adminisztratív terhek csökkentésével, az öntözési szolgalom bevezetésével és az öntözési közösségek megalakításának támogatásával komoly előrelépését jelentettek. Az öntözés kapcsán nem csupán a víz rendelkezésre állása a kérdés, a beruházások költségigénye is gátolhatja a gazdákat abban, hogy megfelelő mennyiségű vízhez juttassák a növényeket. Ennek a problémának a megoldására dolgozta ki a kormány a termelők közösségbe szerveződésének lehetőségét.

Öntözési közösségekben hatékonyabb a gazdák munkája

Nagy István ismertette, hogy jelenleg 118 elismert öntözési közösség létezik, amelyek összesen 56 067 hektárnyi művelt ingatlanon folytatnak öntözéses gazdálkodást. A már elismert öntözési közösségeken kívül 19 közösség kérelmeit vizsgálja az Agrárminisztérium, és további 49 közösség jelentette be megalakulási szándékát. A miniszter arra is kitért videójában, hogy a gazdák öntözési beruházásaihoz a Vidékfejlesztési program keretében idáig csaknem 45 milliárd forint támogatást ítéltek meg. 2023 és 2027 között a Közös agrárpolitika stratégiai tervei alapján az eddiginél is több forrás, mintegy 70 milliárd forint jut majd az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére. A főművek, harmadlagos művek fejlesztésével több tízmilliárd forintos nagyságrendben valósultak meg infrastrukturális beruházások. A Belügyminisztérium koordinálásával az elmúlt években nyolc tározó épült az országban, összesen 5 millió köbméter maximális tározási kapacitással. Az utóbbi három évben felújítottak vagy átépítettek 314 műtárgyat és 33 szivattyútelepet.

Új támogatási rendszert dolgozott ki az AM az aszálykárok mérséklésére

A mostani történelmi aszálykárok miatt az aszály veszélyhelyzeti operatív törzs több teljesen új támogatásról döntött. A kormány felgyorsítja a biztosítóknál az aszálykárok kifizetését, hitelmoratóriumot rendel el a mezőgazdasági vállalkozások beruházási és forgóeszközhiteleire, a bajba jutott állattartók számára 3 milliárd forintos takarmányszállítási támogatási keretet biztosít, az öntözés kiszolgáló állami öntözőművek megnövekedett energiaköltségének támogatására 1,4 milliárd forint többlettámogatást ad, a termelők a rendkívüli vízhasználati igényükre vonatkozó kérelmeiket újból benyújthatják, emellett készül az ország hosszabb távú, átfogó öntözési akcióterve. Az operatív törzs az aszályhelyzet alakulásától függően további intézkedéseket hozhat a közeljövőben – tájékoztatott az Agrárminisztérium.

MTI