Alulértékelt a forint a Big Mac index alapján
Sokat kellene erősödnie a forintnak, hogy egyensúlyba kerüljön a dollárral és az euróval szemben – legalábbis a Big Mac index szerint – olvasható a vg.hu-n.
A The Economist felmérése alapján a forint majdnem 38 százalékkal gyengébb az amerikai dollárral és 23 százalékkal az euróval szemben, mint ahogy a Big Mac index szerint lennie kellene az árfolyamnak. (Az euró/dollár kurzus 293-nál járt januárban a felmérés készítésekor, az euróért pedig 314 forintot kellett adni, és a helyzet azóta sem változott sokat.)
Magyarországon majdnem 3,1 dollárt, illetve 2,86 eurót kell fizetni a McDonald’s szendvicséért. A The Economist vásárlóerő-paritás alapján határozza meg a devizák alul- vagy felülértékeltségét, ám kétségtelen, hogy a Big Mac nem reprezentálja a fogyasztói kosár összes termékének az árváltozását, de jó fogódzó, mert a vizsgált országok mindegyikében kapható.
Jelenleg azonban nem feltétlenül arról van szó, hogy a forint rosszul teljesítene, hanem a helyzet inkább az, hogy az amerikai dollár minden devizával szemben folyamatosan és nagymértékben erősödik. A Fed tavaly decemberben kamatemelésbe kezdett – de már a szigorítási várakozásra is felértékelődött a dollár –, ami a deviza erősödését okozta. (Ezt támasztja alá, hogy 2014-ben, amikor még csak 223 forint volt a dollár, 16 százalékos alulértékeltséget mért az index.)
Az egy főre jutó GDP-vel kiigazítva ráadásul sokkal jobb a helyzetünk. Ezt a számítást elvégezve, a dollárral szemben most 5 százaléknál is kisebb alulértékeltséget, az euróhoz viszonyítva pedig 3 százalékos túlértékeltséget láthatunk a forintnál. A korrekciót érdemes megtenni, mert a szegényebb országokban olcsóbb a hamburger, miután a munkaerőköltségek alacsonyabbak; vagyis – ha hiszünk a Big Mac indexben –, akkor a forint árfolyama nem is lehet túl távol az egyensúlytól.
A dollár erejét jól jelzi, hogy mindössze három fizetőeszköz, a svájci frank, a svéd korona és a norvég korona számít túlértékeltnek az amerikai devizával szemben (az egy főre jutó GDP-kiigazítás nélkül). Emlékezetes, hogy a frank mutatta a legdurvább szárnyalást azután, hogy a Svájci Nemzeti Bak tavaly januárban megszüntette az 1,20-as euró-frank árfolyamküszöböt, majd paritásig erősödött a devizapár.
A legnagyobb vesztesek közé tartozik Venezuela, ahol a fizetőeszköz több mint 85 százalékkal gyengébb, mint ahol a Big Mac index szerinti az árfolyamnak lennie kellene. Az orosz rubel és az ukrán hrivnya is óriási mértékben alulértékelt. Mindhárom országban közös, hogy komoly tőkekivonás zajlik a súlyos válságuk miatt. (H. J., Világgazdaság Online)
Kapcsolódó cikkeink
KSH: A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt 2024. februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban
2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605…
Tovább olvasom >Gyengébb a vásárlóerő nálunk, mint a régióban
A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül…
Tovább olvasom >Raskó György: az alapvető élelmiszerek megvásárlása is komoly kihívást jelent számos magyar háztartás számára
A magyar lakosság körében továbbra is érzékelhető az elszegényedés súlyos…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt 2024. februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban
2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605…
Tovább olvasom >Czomba Sándor: 566 mikro-, kis- és közepes vállalkozás részesül kapacitásbővítő támogatásban
A mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat célzó kapacitásbővítő támogatásra 566-an…
Tovább olvasom >ENSZ: világszerte tovább nőtt tavaly az élelmiszer-bizonytalanság
Tovább nőtt az élelmiszer-ellátás bizonytalansága 2023-ban – olvasható az ENSZ…
Tovább olvasom >