Alulcsomagolt áruk, konzervatív fogyasztók

A magyar gazdaság még mindig feleannyi csomagolóanyagot használ, mint amennyit az európai átlag mutat – tudtuk meg Kertész Bélától, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkárától. Az utóbbi években nagymértékben javult a pultokon látható termékek csomagolása, de azért akad még szemmel látható különbség.
– Természetesen még mindig alulcsomagoltnak tekinthetjük az árukat, hiszen feleannyi csomagolóanyag fogy nálunk, mint Európában. A javulás nagymértékben annak köszönhető, hogy a csomagolóipar nyolcvan százaléka külföldi, szakmai befektetők kezébe került, akik tudásukat és tapasztalataikat hozták a magyar piacra. Ugyanakkor a magyar fogyasztók és a gyártók is kissé konzervatívak, például a tömbsajt csomagolása nagyrészt még mindig piros, mert a nyolcvanas években az egyetlen fóliázott tömbsajt színe piros volt. Jó néhány újítással próbálkoztak, de végül többségében maradt a sajtfólia színe.
Összességében a magyarországi csomagolási színvonal a privatizációt követően fejlődött sokat. Természetesen megváltozott a felhasználó kereskedelmi cégek kereslete is, itt a nagy, globális kereskedelmi láncok igényei határozzák meg a piacot. Általában elmondhatjuk, hogy ez a fajta magánosítás az ipar nagyarányú fejlődését hozta magával.
– A fogyasztók kereslete mennyire hat a kínálatra? Egyáltalán keresik például a környezetbarát termékeket?
– A magyar fogyasztók kevésbé környezettudatosak, általában a kínálat vezérli a fogyasztói magatartást. S például a dobozt szeretik a palackkal szemben. Viszont örvendetesen fejlődik a lakossági szelektív hulladékgyűjtés.
– Várható valamilyen előrelépés a termékdíj körül kialakult vitában, most, hogy az Európai Unió Bizottsága is támogatni látszik a gyártók panaszát?
– Közel sem tekinthető véglegesnek a mostani szabályozás, hiszen az EU-ban elfogadott szabályok szerint 2009-től kezdve csak olyan csomagolást lehet forgalomba hozni, amely anyagtakarékos vagy éppen akkora, amekkorát az áru igényel, nem tartalmaz nehézfémeket és hasznosítható.
Természetesen az uniós szabályozás ad választási lehetőséget a kormányoknak, de nagyon nehéz helyzetbe kerültek a gyártók nálunk. Hiszen, míg az EU meghatározott százalékos arányban (55 százalékban) újrafeldolgozást ír elő, a környezetvédelmi kormányzat az újratöltést erőlteti. Mindkét feltételnek meg lehet felelni, csak nagyon sokba kerül. És éppen itt a gond: hogyan töltsön sört üvegbe az az importőr Magyarországon, aki messziről hozza be termékét? Olcsóbb lenne kisebb súlya miatt a dobozos csomagolás, de a termékdíj felemészti a versenyelőnyt. A környezetvédelmi kormányzat szerint az a legjobb csomagolási hulladék, ami nem is keletkezik, függetlenül attól, hogy ez mibe kerül.
Cz. P.