Algoritmusok irányítják a kosarat – így alakítják át az online platformok a vásárlói döntéseket

Az online vásárlás már nem puszta tranzakció, hanem impulzusrendszer

Az online vásárlás ma már sokkal inkább élmény, mint szükségletalapú döntés. A fogyasztói útvonalat célzott reklámok, személyre szabott hírlevelek, push-értesítések és közösségimédia-ajánlások szegélyezik. Mindez észrevétlenül alakítja a kosarunk tartalmát – és vele együtt a fogyasztói identitásunkat is.

Kínai óriások, globális hatások: Temu és Shein

A videó közvetve, de jól érzékelteti: az olyan platformok, mint a Temu vagy a Shein, gyökeresen átalakították a magyar online vásárlási szokásokat. Az alacsony árak, gyors szállítás és ingyenes visszaküldés látszólag minden akadályt eltüntetnek a vásárlás útjából – miközben fenntarthatatlan túlfogyasztást, kétes eredetű termékeket és súlyos környezeti terheket hagynak maguk után.

A fast fashion kegyetlen valósága

Miközben egyre többen vesznek heti szinten új ruhákat, az adataink szerint egy fast fashion darabot átlagosan csupán hétszer viselünk – mielőtt a szemétben végzi. A visszaküldési spirál sem segít: minden negyedik vásárló visszaküld legalább egy ruhadarabot, minden hatodik pedig cipőt – ez globálisan évente több százmilliárd dolláros veszteséget és óriási ökológiai lábnyomot jelent.

Valóban mi döntünk – vagy az algoritmus?

A NAPICSÁRT adatai szerint a legnépszerűbb online termékek az utazások, háztartási eszközök és rendezvényjegyek, de a ruházati termékek – főleg a nők körében – továbbra is dominálnak. A gond csupán az, hogy ezek a vásárlások gyakran nem valós szükségleteken, hanem algoritmusok által generált impulzusokon alapulnak.

Használt ruha mint alternatíva

Egyre többen keresik a fenntarthatóbb megoldásokat. A Vaayu klímatechnológiai startup szerint csak 2023-ban az online használt ruha vásárlásával 679 kilotonna CO₂-kibocsátást spóroltak meg a felhasználók. A vásárlók 72%-a kevesebb ruhát vesz, és 36%-uk jobban vigyáz a meglévő darabokra – mert továbbértékesítésben gondolkodik.