Áldásban, terményben gazdag és eredményes év legyen 2024!
A határokon átívelő Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program a Kárpát-medencei magyarok összefogásának egyik legszebb és legfontosabb jelképe – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a program búzaszentelő ünnepségén, Kaplony településen pénteken.

(Fotó: AM/Vermes Tibor)
Feldman Zsolt köszöntő beszédében kiemelte: a magyarok összetartozásának szimbóluma az ősi gyökerekkel rendelkező búzaszentelő, amely egyben a nemzetközösség, továbbá a gazdatársadalom ünnepe is. „Azé a közösségé, amely a mindennapi kenyerünket állítja elő, illetve a földeken és az állatokkal dolgozik” – fűzte hozzá az államtitkár, aki szerint fontos lenne az agrárium világát megismertetni az élelmiszer-előállításról viszonylag csekély ismeretekkel rendelkező modern emberrel. Ismertette, hogy habár a mezőgazdaság is sokat változott az évek során, a pillérei ugyanazok – a természet és a biológia törvényszerűségén alapszik, élő anyaggal dolgozik, és akkor születik termés, ha összhang van az ember és környezete között, ha a gazda odafigyel a jószág, a növény szükségleteire. A Kárpát-medencében nagy szükség van az évszakok váltakozására, különösen a földművelés ritmusához, amelyet a szokatlan tavaszi felmelegedés, majd lehűlés kiszámíthatatlanul képes megborítani. „A klímaváltozás a legnagyobb csapást a földjeinkre, az ültetvényekre és az erdeinkre méri, ezért nagy szükség van Isten áldására ezeken a területeken” – jegyezte meg.
Feldman Zsolt szerint el kell utasítani azt, hogy a mezőgazdaságot tegyék kiemelten felelőssé a klímaváltozásért, ugyanakkor minden szektortól arányos küzdelmet kellene elvárni
Ahogy a gazdálkodó és a természet között elengedhetetlen a harmónia, úgy a gazdálkodó terhei és kötelezettségei között is egyensúlyt kell teremteni. Ennek hiányában a gazdálkodó abbahagyja a termelést, amelynek a következménye, hogy nem lesz búza, sem más termény és a mindennapi kenyér sem.
A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program határokon átívelve, a diaszpóra magyarságát is megszólítva mára sokkal több, mint a 2010-es indulásakor volt. A program, amely egykoron a magyar gazdák lelkéből fakadt a búzagyűjtést tűzte zászlajára, ma pedig lélekben egyesíti a magyarságot, és teremti meg a lehetőségét, hogy mindig jusson a magyar emberek asztalára magyar kenyér.
AM
Kapcsolódó cikkeink
Nagymértékű visszaesés az élő sertés külkereskedelmében
A KSH adatai szerint Magyarország élősertés-kivitele 26,9 százalékkal 8,5 ezer…
Tovább olvasom >Élénkült az EU baromfihúsimportja 2025 első negyedévében
Az Európai Bizottság adatai szerint az unió (EU27) baromfihúsexportja csaknem…
Tovább olvasom >A dísznövénytermesztés jelentős részét faiskolai növények tették ki 2024-ben
A dísznövény-termékcsoportok közül 2024-ben a faiskolai növények termesztésére használták a…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket átlagosan 4,6, a májusit 0,1 százalékkal haladták meg
2025. júniusban a fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal haladták meg…
Tovább olvasom >Tempósabbá vált az infláció
A drogéria termékeknél a vártnál mérsékeltebb árcsökkenés volt júniusban, emellett…
Tovább olvasom >Rekorderedmény és nemzetközi növekedés a Pek-Snack Csoportnál
Rekordszintű, 12,7 milliárd forintos árbevétel mellett 2,5 milliárdos EBITDA-nyereséggel zárta…
Tovább olvasom >