Áldásban, terményben gazdag és eredményes év legyen 2024!

(Fotó: AM/Vermes Tibor)

Feldman Zsolt köszöntő beszédében kiemelte: a magyarok összetartozásának szimbóluma az ősi gyökerekkel rendelkező búzaszentelő, amely egyben a nemzetközösség, továbbá a gazdatársadalom ünnepe is. „Azé a közösségé, amely a mindennapi kenyerünket állítja elő, illetve a földeken és az állatokkal dolgozik” – fűzte hozzá az államtitkár, aki szerint fontos lenne az agrárium világát megismertetni az élelmiszer-előállításról viszonylag csekély ismeretekkel rendelkező modern emberrel. Ismertette, hogy habár a mezőgazdaság is sokat változott az évek során, a pillérei ugyanazok – a természet és a biológia törvényszerűségén alapszik, élő anyaggal dolgozik, és akkor születik termés, ha összhang van az ember és környezete között, ha a gazda odafigyel a jószág, a növény szükségleteire. A Kárpát-medencében nagy szükség van az évszakok váltakozására, különösen a földművelés ritmusához, amelyet a szokatlan tavaszi felmelegedés, majd lehűlés kiszámíthatatlanul képes megborítani. „A klímaváltozás a legnagyobb csapást a földjeinkre, az ültetvényekre és az erdeinkre méri, ezért nagy szükség van Isten áldására ezeken a területeken” – jegyezte meg.

Feldman Zsolt szerint el kell utasítani azt, hogy a mezőgazdaságot tegyék kiemelten felelőssé a klímaváltozásért, ugyanakkor minden szektortól arányos küzdelmet kellene elvárni

Ahogy a gazdálkodó és a természet között elengedhetetlen a harmónia, úgy a gazdálkodó terhei és kötelezettségei között is egyensúlyt kell teremteni. Ennek hiányában a gazdálkodó abbahagyja a termelést, amelynek a következménye, hogy nem lesz búza, sem más termény és a mindennapi kenyér sem.

AM