Albán káposztadömping Kelet-Európában – 71%-kal nőtt az export az év elején

Káposzta mindenek felett – éghajlati előnyből piaci előny

Albánia mezőgazdasága látványos növekedést produkált 2025 első két hónapjában: a zöldségexport összességében 71%-kal nőtt, miközben a gyümölcskivitel 48%-kal csökkent az előző év hasonló időszakához képest – írta a FruitVeB szakmai szervezet. A fő húzótermék a káposzta, amelyből kétféle típus is szerepel az exportlistán: fejes káposzta a balkáni és nyugat-balkáni országokba, míg a salátakáposzta főként Északkelet-Európába és a Baltikumba kerül.

Az éghajlati adottságok lehetővé tették, hogy a káposztát télen is szabadföldön termesszék, fóliasátor vagy takarás nélkül, ami csökkenti a költségeket és versenyképes árat biztosít az albán termelőknek.

Rekordnövekedés Szerbiában, Lengyelországban és Bulgáriában

A februári exportdinamika kiemelkedő:

• Szerbiába 86%-kal,

• Bulgáriába 95%-kal,

• Lengyelországba pedig 144%-kal több káposztát szállítottak, mint egy évvel korábban.

Ez részben annak is köszönhető, hogy a térség több országában gyengébb termés és magasabb árak jellemezték a tél végét, így a piacok nyitottá váltak az olcsóbb, ugyanakkor jó minőségű albán áruk iránt.

Helyi régiók, globális kereslet

A termelés központjai Lushnja, Divjaka, Fieri, Vlora és Shkodra térségében találhatók. Ezekben a régiókban egyre több gazdálkodó dönt a káposztatermesztésre szánt területek bővítése mellett, mivel az exportpiacok növekvő kereslete stabil felvásárlást és jó jövedelmezőséget ígér.

A fejes káposzta fő célpiacai:

• Szerbia,

• Horvátország,

• Ausztria

• és Bosznia-Hercegovina.

A salátakáposzta jellemzően Litvániába, Lettországba, Észtországba, Lengyelországba, Ukrajnába és Bulgáriába kerül, ahol a téli és kora tavaszi hónapokban különösen nagy a kereslet a fermentálásra és friss fogyasztásra alkalmas alapanyagokra.

Túl a káposztán: zöldségexport-nagyhatalom születik?

A káposztaexport mellett Albánia továbbra is erős szereplő a paradicsom- és uborkahajtatás területén is, különösen az üvegházi termelésben. Az ország ezzel egyre meghatározóbb zöldségexportőrré válik a délkelet-európai térségben, amely gyorsan reagál a régiós hiányokra és igényekre – különösen akkor, ha a kedvező időjárás és a gyors logisztikai útvonalak is adottak.

Az év első hónapjai alapján egyértelmű, hogy Albánia mezőgazdasága a klímaváltozás nyertesei közé tartozhat, legalábbis ami a téli zöldségtermesztést és -exportot illeti. A régió országainak ellátásában már most kulcsszerepet játszik, és ha a trend folytatódik, a jövőben még nagyobb súlyt kaphat a kelet-európai élelmiszerellátási láncokban.