Akkor vonzó a hazai, ha jó áron mérik

Az Agrár Európa Kft. nyújtotta a termelési háttérre vonatkozó ismereteket a GfK Hungária egyedülálló kutatásához, amely a zöldség-gyümölcs fogyasztás és vásárlás részleteit tárta fel. A vizsgált 2000 háztartás vásárlási naplójába 2010 januárjában kerültek be a zöldségek és gyümölcsök, így a teljes évre releváns adatok és a belőlük levont következtetések láthattak napvilágot a 88 oldalas, grafikonokkal illusztrált tanulmányban. A kutatás egy forrásként biztosít információt a vásárlás helyszínéről, a megvásárolt termékekről és a vásárlókról is.

Ösztönző program kell
a pozitív változáshoz

– 2010 fekete éve volt a hazai zöldség-gyümölcs ágazatnak, hiszen 2 millió tonna alá csökkent a termelés, és drasztikusan emelkedtek az árak – szögezte le Fórián Zoltán, az Agrár Európa Kft. üzletág-igazgatója. – De 2011-re már fényesebbek a kilátások. A kiszámíthatatlan kereslet, a kereskedelem szabta kemény feltételek, az időjárás, az importnyomás, a feketegazdaság nagy, 40 százalékra tehető befolyása, a gyors és gyakori áringadozások, a feldolgozóipar felvásárlásának csökkenése folyamatos kihívást jelentenek. A kedvező adottságok és a termelői piacok nyitásának ösztönzése ellenére csökkenő kapacitással és potenciállal kell számolni az ágazatban. Pedig jelentős tartalékokkal rendelkezik, ami pozitívan hatna a foglalkoztatásra is, de ezek mozgósítására technológiai fejlesztések és közös értékesítési szervezetek létrehozását ösztönző és támogató programok szükségesek.

Változatlan feltételek mellett a csökkenő trend folytatódik, és az import zöldség-gyümölcs aránya elérheti a szükségletek felét is.

Slágertermék
a burgonya és az alma

A napi élelmiszerek közül a zöldség-gyümölcs penetrációja a legnagyobb, vagyis majdnem minden – a 4 millióból 3, 956 ezer – háztartás szerez be belőlük. A zöldségek közül a burgonya teszi ki az összes vásárlás 36 százalékát, gyümölcsökből pedig az alma a legnépszerűbb, a teljes szegmens 25 százalékát adja. Leggyakrabban, a 2010-es évben 20 alkalommal, paprikát vettek a magyar háziasszonyok.

– A friss zöldségek és gyümölcsök teljes megvásárolt mennyiségének a felét a vásárlóknak csak mindössze 16-17 százaléka veszi. Ezek a háztartások leginkább almát, dinnyét, barackféléket, szőlőt és burgonyát vesznek. Ők részesítik előnyben a hagyományos piacokat, a zöldségeseket és a kistermelőktől beszerezhető termékeket. Ezek a helyszínek adják az összes megvásárolt mennyiség 41 százalékát – mondta Sánta Zoltán, a GfK Hungária piacfejlesztési menedzsere.

A háztartások 60 százaléka felelős a zöldség-gyümölcs vásárlások 20 százalékáért, vagyis ők kisebb mennyiséget vásárolnak, kedvelik a déligyümölcsöket és a kereskedelmi láncokat. Egyre fontosabb helyszínek tehát a modern kiskereskedelmi egységek is a kategória forgalmát tekintve. Tavaly a háztartási zöldség-gyümölcs vásárlások 45 százaléka történt valamelyik hipermarket-, szupermarket-, vagy diszkontláncban.

Az élelmiszer-vásárlások során egyre inkább arra helyezik a vevők a hangsúlyt, hogy egy termék megérje az árát. Ugyanez a tendencia tapasztalható a zöldség, gyümölcs területén is.

A megkérdezettek 5-ös skálán értékelték a vásárlási döntés tényezőit, ahol a megéri az árát (4,6), jó a minősége (4,5), olcsó (3,9), hazai eredetű (3,8) szempontok végeztek az élen. Önmagában a magyar termék csak a válaszadók 34 százalékának döntő érv, 78 százalék leginkább akkor választja a hazait, ha jó ár-érték arányt biztosít.