Aki válaszol:

Szokolics Árpád, kereskedelmi igazgató, Agárdi PálinkafőzdePiackutatási adatok tanúsága szerint a gazdasági válság a vendéglátást sem kerülte el Magyarországon, de tekintettel a tényre, hogy termékeink révén a prémium szegmensben vagyunk érdekeltek, a teljes vertikum helyzetéről nincsenek objektív adataink. Sőt, forgalmunk alakulását látva azt kell mondjam, hogy az Agárdi Pálinkák iránti kereslet a kedvezőtlen körülmények ellenére is soha nem látott mértékben fejlődik. (Persze azt sosem fogjuk megtudni, hogy hol tartanánk konjunktúra esetén!)
Tény, hogy a pálinka népszerűsége és fogyasztásának divatja a 2002-es jogi szabályozás időszakáig visszatekintve leginkább egy szóval jellemezhető: sikertörténet!
Az Agárdi Pálinkafőzdénél a 2002-es alapítás pillanatában azt ismertük fel, hogy a fogyasztók részéről igenis biztosított egy látens igény kiváló minőségű, hazai, gyümölcsből készült italok iránt, de csupán a patrióta érzelmekre apellálva nem várható el a fogyasztási szokások változása, ezért minőségi alternatívát kell nyújtani az import világmárkákkal szemben. Ez a kezdetben újszerű törekvés azóta számos követőre talált a szakmán belül, így teremtődött meg a pálinka népszerűségének alapvető feltétele: a kiváló magyar pálinkák létrejötte.
A divatot és a népszerűséget természetesen számos módon lehet fel- (és urambocsá! ki-) használni. Mi a vállalatalapítás óta eltelt hét esztendőt következetesen egy kompromisszumoktól mentes, kizárólag a legmagasabb minőségi elvárásoknak megfelelő prémium termékcsalád és a hozzá kapcsolódó márkanév tudatos felépítésének szenteltük. Ez nem a gyors és könnyű siker útja, de az első pozitív fogyasztói visszajelzéseket rövidesen meggyőző versenyeredmények követték, majd számos hazai és külföldi elismerés után végül 2009-ben a Destillata nemzetközi pálinka- és párlatversenyen a szakmai díjak csúcsát jelentő, „Az Év Pálinkafőzdéje” címet is az Agárdi Pálinkafőzdének ítélték. Mindemellett 2008-ban és 2009-ben is Superbrandnek választották az Agárdi Pálinkát.
A legmagasabb elismerés mégis az számunkra, hogy a fogyasztóink – akiknek végül is termékeinket készítjük – oly mértékben honorálják törekvéseinket, hogy jelenlegi forgalmunk a hét évvel ezelőttinek több mint hússzorosára emelkedett az alacsonynak nem nevezhető előállítási és eladási árak ellenére.
Bár termékeink és számos hazai főzde pálinkái nemzetközi mércével mérve is megütik az európai fogyasztók által elvárt szintet, arról mégsem beszélhetünk, hogy tárt karokkal várják a magyar pálinkát az uniós piacokon. Megismertetése, elfogadtatása jóval több energiát és költségeket igényel, mint a belföldi piacon történő értékesítés, és erre külön-külön az egyes szereplőknek nincs megfelelő tőkeerejük, bejáratott kapcsolatrendszerük és tapasztalatuk. Bár az említett Destillata elismerés hatására – a külföldi megkereséseken keresztül jól mérhető – ismertségünk az országhatáron túl is ugrásszerűen nőtt, exportunk részarányának növelését készletfedezet hiányában nem tervezzük. A tavaszi negatív euró-forint árfolyamrekord idején sem volt kérdés számunkra, hogy belföldi partnereinket cserbenhagyva az árfolyam generálta extraprofitot válasszuk-e vagy sem.
Természetesen a belföldi piac telítődésével és a pálinka külföldi ismertségének növekedésével várhatóan egyre nagyobb számban alakulnak ki olyan, a határokon átnyúló kereskedelmi kapcsolatok a hazai pálinkagyártók és a külföldi forgalmazók között, amelyek eredményeként a jelenlegi szórványos numerikus disztribúciót egy magasabb fokú penetráció váltja fel, főként az uniós tagállamok tekintetében.
Az üzemünkben jelenleg zajló kapacitásbővítési beruházás befejezését követően talán megteremtődnek készletoldalról azok a feltételek, melyek révén lehetőségünk nyílik az uniós piacokon termékeink iránt jelentkező igényeknek is megfelelni. Magától értetődik, hogy – pálinkáinkat a minőségüknek megfelelően pozicionálva – ott is a prémium szegmensben kívánjuk megmérettetni magunkat.