Aki válaszol

Nemes Richárd, ügyvezető, Magyar Bormarketing Kht.A hazai borágazat szakmai szervezetei néhány évvel ezelőtt létrehozták a Magyar Bormarketing Közhasznú Társaságot, amelyet követően, 2007 márciusában, módosult a bortörvény is. A módosítás nyomán a bor után fizetett jövedéki adó átalakításra került, és 2007 augusztusa óta a hazai árutermelő borászatok forgalomba hozatali járulékot kötelesek fizetni. Az első járulékbevétel 2008 tavaszán állt rendelkezésre, amelynek 60 százalékát, évi mintegy 750 millió forintot – a vonatkozó törvény értelmében – közösségi bormarketingre kell fordítani.
Mindeközben a Bormarketing Kht. szervezésében elkészült a Nemzeti Bormarketing Program, majd egy részletes belföldi feltáró kutatást követően az 5 évre szóló Közösségi Bormarketing Stratégia, amely 2013-ig jelöli ki a nemzeti szintű bormarketing-tevékenység irányvonalait. A stratégiához éves szintű akcióprogramot is készítettünk, amely jelenleg megvalósítás alatt áll.
A források mintegy 80 százalékát jelenleg belföldön használjuk fel, hiszen az exportőrök egyelőre nem fizetik a járulékot. Másrészt bízunk abban, hogy a közeljövőben az exportpromócióra eső részt multiplikálhatjuk az EU-s forrásokkal. Az exportpromócióra jutó évi 125 millió forint 2009-ben 15-20 konkrét projekt megvalósítására elegendő. A külpiaci részstratégia legfontosabb célkitűzése a Bormarketing Kht. által 2008-ban létrehozott “Wines of Hungary” nemzeti márka felépítése és kommunikációja.
Két aktuális példa. A Bormarketing Kht. szervezésében április 29-én került sor a Borszerda nevű országos akcióra. Az akció célja a bor és a gasztronómia kapcsolatának erősítése, valamint a HoReCa- szektorban történő értékesítés támogatása volt. Egy nappal később, április 30-án Londonban, a Wines of Hungary égisze alatt került sor az eddigi legnagyobb magyar kóstolóra, ahol 44 pincészet közel 200 borával ismerkedhettek a szakmai látogatók.
Sajnálatos módon egyelőre nem sikerült megoldani az EU-s források bevonását. A több éve működő, belső piacra és a harmadik országokba irányuló programokhoz igénybe vehető brüsszeli forrásokhoz önerőre lenne szükség, a borászok által fizetett járulék kifizetése azonban – adó jellege miatt – állami támogatásnak minősül. Szintén sajnálatos, hogy az EU-borreform keretében biztosított új források sem állnak rendelkezésre, mivel a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozó Termékpálya Bizottság az új időszak első három borpiaci évére vonatkozóan a nemzeti borítékban gyakorlatilag lenullázta a promócióra fordítható költségvetést.
A jövedéki adó átalakítása nyilvánvalóan nagy előrelépés volt, ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a borászok által fizetett járulékból származó bevételhez jelenleg csekély állami társfinanszírozás párosul. Az Agrármarketing Centrum által korábban felhasznált összeg 2009-re jelentősen csökkent, és jövőre várhatóan meg is szűnik. Pozitívum ugyanakkor, hogy az ITD Hungary ráfordításai növekedtek, de a bormarketinget illetően a jövőben az ügynökség is GOP-os forrásokra támaszkodik majd.
Az ágazat meghatározó szakmai szervezetei már felsorakoztak a Bormarketing Kht. mögött, a külső piacokon történő közös fellépéshez pedig adott a Wines of Hungary esernyőmárka. Sajnos azonban a jelenleg külpiaci programokra rendelkezésre álló keretösszeg csepp a tengerben, továbbá a költségvetés hatékony felhasználásáért felelős apparátus erőforrásai is rendkívül korlátozottak.
A megfelelő feltételrendszer kialakításához és a szükséges erőforrások biztosításához szorosabb együttműködésre (ágazat–állam), valamint nagyobb állami szerepvállalásra lenne szükség. Mindezek hiányában az egyediségben bővelkedő magyar bortermelés (a bor a palackba zárt ország!) továbbra is félkarú óriás marad.