Aki válaszol:

Dr. Martos Éva, főigazgató főorvos, OÉTIAz egészséges táplálkozásnak jelentős szerepe van a betegségek megelőzésében. Kiemelten fontos ezek közül a szív- és érrendszeri betegségek, illetve ezek kockázati tényezőinek – mint az elhízás, magas vérnyomás, cukorbetegség, zsíranyagcsere-zavarok – és a daganatos betegségek megelőzése, amelyek a hazai halálozási mutatókat vezetik.
Az egészséges táplálkozás megvalósításához alapvető, hogy az egészséges élelmiszer-választék könnyen elérhető legyen a lakosság számára.
Idetartoznak például a zöldség- és főzelékfélék, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonatermékek, sovány húsok, halak és halkészítmények, sovány tej és tejtermékek, ásványvizek.

Üres kalóriák
Azonos élelmiszerek közül előnyben részesítendők az alacsony zsír- (telített zsír), alacsony cukor- és alacsony sótartalmú élelmiszerek. Azokkal az élelmiszerekkel ugyanis, amelyek jelentős mennyiségű zsiradékot (rendszerint állati eredetűt) és cukrot tartalmaznak, kis mennyiségű fogyasztásuk esetén is igen sok energiát (kalóriát) viszünk be a szervezetbe, ugyanakkor ezek vitaminokban, ásványi anyagokban, élelmi rostokban igen szegényesek, így ezek úgynevezett üres kalóriák. Ezeknek az élelmiszereknek a rendszeres fogyasztása bizonyítottan hozzájárul a túlsúly/elhízás kialakulásához. Sajnos ezekből a termékekből igen széles a hazai kínálat.
Az OÉTI által végzett táplálkozási vizsgálatok eredményei is ezt támasztják alá, például a lakosság (sajnos a gyermekeket is beleértve) sóbevitele – amely a magas vérnyomás kialakulásában egyik meghatározó tényező – több mint háromszorosa az ajánlásnak, köszönhetően elsősorban a félkész-készételek, húskészítmények, illetve pékáruk magas sótartalmának. Az élelmiszerek összetevőinek megjelenítése (hiánya) a csomagoláson általában nem könnyíti meg még az egészségtudatos fogyasztó számára sem a választást.

Első feladat a sócsökkentés
Tagadhatatlan, hogy vannak kedvező jelenségek, mint például az úgynevezett funkcionális élelmiszerek megjelenése a hazai piacon (amelyek a hagyományos élelmiszernél kedvezőbb élettani tulajdonságokkal rendelkeznek), vagy egyes gyártók önkéntes vállalásán alapuló INBÉ-jelölés bevezetése, amely az ajánlott napi bevitel arányában tünteti fel a csomagoláson egységnyi élelmiszer energia-, cukor-, zsír-, telített zsírsav- és nátriumtartalmát.
A 2007 májusában az Európai Bizottság által elfogadott Fehér Könyv „A táplálkozással, a túlsúllyal és az elhízással összefüggő egészségügyi kérdések stratégiájáról” szerint is a célkitűzések eléréséhez az élelmiszeripar szerepvállalása kulcsfontosságú. Az Európai Élelmiszer- és Italgyártók Szövetségéhez (CIAA) tartozó minden harmadik vállalat termékei legalább felének összetételét kedvező irányban változtatta meg (reformulálta) az Európai Platform keretében felajánlott önkéntes vállalás eredményeként. (Vajon ezek a termékek miért nincsenek jelen a hazai piacon?) A bizottság 2007 novemberében a reformulálást előmozdítandó létrehozott egy magas szintű tagállami munkacsoportot, amely első lépésként a sócsökkentést tűzte ki megvalósítandó feladatként, követve egyes tagállamok, például Anglia, Írország „jó gyakorlatát”. Vagy Finnországét, ahol rendelet írja elő a magas sótartalom kötelező jelölését.
A lakosság egészséges táplálkozása függ a megfelelő táplálkozási ismeretektől, azonban alapvetően meghatározza a lakosság táplálkozását az élelmiszerüzletek és a vendéglátás kínálata.
Mindezekből következik, hogy az élelmiszeripar az egyes élelmiszer-összetevők kedvező irányba történő megváltoztatásával jelentősen hozzájárulhat a lakosság egészséges táplálkozásához.