Aki válaszol:
Boródi Attila
ügyvezető elnök,
Élelmiszer-feldolgozók Országos SzövetségeA Magyarországon is kötelező európai 178/2002/EK rendelet, valamint a magyar élelmiszerjog szerint az élelmiszerlánc minden szereplője (termelő, feldolgozó és kereskedő egyaránt) felelősséggel tartozik azért, hogy mit ad el és mit vásárol, és mindegyik szereplőnek rendelkeznie kell olyan rendszerekkel, hogy a termék nyomon követhető legyen a mezőgazdasági termelőtől a fogyasztó asztaláig. Ez manapság már az élelmiszerlánc alfája és ómegája, amely kötelezettség alól nincs felmentés vagy kivétel. Ha a terméklánc szereplője nem felel meg ezeknek a követelményeknek, akkor megsérti a vonatkozó rendeleteket. A magyar társasági jog vagy az adójog elemi elvárása pedig az, hogy bármely üzleti kapcsolat létesítésekor a feleknek meg kell győződniük arról, hogy a másik legálisan, jogszerűen folytatja-e a tevékenységét.
Minden szereplőnek ki kell elégítenie ezeket a követelményeket, így egyértelmű: a kereskedő felelőssége, hogy tőle mi kerül a fogyasztó kosarába, és ehhez kitől és mit vásárol. Egyedi hibák kivételesen lehetségesek, de rendszeres, nagy léptékű minőségi hibák nem fordulhatnak elő. Egyedi hibák esetében pedig azonnali és hatékony, automatikus beavatkozáson alapuló krízisintézkedésekre van szükség!
Kettős mérce?
A nagy hazai kereskedelmi láncok tisztában vannak ezekkel az előírásokkal. A gyártóktól mint beszállítóktól, jogosan meg is követelik a minőségbiztosítási rendszerek meglétét, a nyomon követés biztosítását. Sőt indokolatlanul gyakran még azt is, hogy a hazai gyártónál már rendelkezésre álló tanúsítás mellett párhuzamosan a kereskedelmi lánc által preferált tanúsító intézet is végezze el a vonatkozó rendszerek ellenőrzését. A magyarországi élelmiszer-előállítók így évente sok tízmillió forintot fizetnek pótlólagosan a tanúsító cégek számára. Hangsúlyozom, hogy sokszor feleslegesen. A gyártóknál meglévő rendszerek hatóköre az importból beszerzett alapanyagokra és késztermékekre is kiterjed. Ha a hazai gyártó mint beszállító nem rendelkezik a kereskedő által megkívánt tanúsítással, a kereskedő nem is veszi át az árut.
Az élelmiszerpiacon jelentkező botrányok csaknem kizárólagosan az importtermékekkel kapcsolatosak. A fogyasztóval szemben álló kereskedő ezeket az importélelmiszereket általában nem közvetlenül a gyártótól vásárolja, hanem közvetítő kereskedelmi partnerektől, amelyek esetleg nem is rendelkeznek a törvényileg előírt és működő minőségbiztosítási rendszerekkel. Másképpen fogalmazva: olyan rendszerekkel, amelyek garantálják a kifogástalan élelmiszer-minőséget. Ezekben az esetekben ezért különösen indokolt a beszállító minősítése, minőségbiztosítási és nyomon követési rendszerének tanúsítása.
Valószínűsíthető azonban, hogy a fogyasztókat kiszolgáló kereskedők, kereskedelmi láncok egy része – tisztelet a kivételeknek – nem ugyanazt követeli meg a sokszor kockázatos importot lebonyolító kereskedelmi beszállítóktól, mint a hazai gyártóktól. Miért gondoljuk ezt? Mert csakis ez lehet a hibák forrása!
A hazai gyártókat ajánljuk
A beszállítónál jól működő minőségbiztosítás és nyomon követhetőség megléte esetén az átvevőnek nem is kell minden egyes terméket egyedileg ellenőriznie. A beszállítónál alkalmazott rendszer hatékony működése önmagában garancia arra, hogy a fogyasztó kifogástalan minőségű élelmiszerekhez jusson, és amennyiben kivételképpen minőségi vagy élelmiszer-biztonsági problémák fordulnak elő, mód legyen az azonnali intézkedésre a következmények elkerülése érdekében. A rendszer saját maga szűri ki az elfogadhatatlan termékeket, és szükség esetén önszabályozó módon önmaga intézkedik a termékek üzletekből való visszahívásáról.
A nagykereskedőkön keresztül történő import esetében nagyobb a kockázat. Itt még az is célszerű, hogy a vevő alkalomszerűen leellenőrizze: a beszállítónál a rendszer jól működik-e? Erre szolgálnak a vevőnél, a kereskedőnél is meglévő minőségbiztosítási rendszerek.
A szabály és ajánlás egyszerű: csakis megbízható beszállítóktól vásároljunk! És ne tegyünk kivételeket.
A kereskedők lehetőség szerint a gyártótól közvetlenül vásároljanak! A megbízható gyártók garantáltan rendelkeznek minőségtanúsítási rendszerekkel. A magyarországi gyártók pedig még közelebb is vannak. Ezúton is ajánljuk a megbízható hazai gyártókat!
Persze a garantált jó minőségnek költségei is vannak. A hatalmas piaci verseny ellenére is ajánljuk, hogy a kereskedők ne csak az árra koncentráljanak, hanem a minőségre is. Általában az olcsó termék nagyobb kockázattal is jár, és nem csak a fogyasztónak, hanem a kereskedőnek is.
Kiváló rendszerek működnek a nemzetközi láncok anyaországaiban működő cégeknél, ezért érdemes azokat a tapasztalatokat is megismerni és átvenni, mert feltételezhető, hogy ott előbbre járnak. Miért? A nyugati fogyasztók nem, vagy sokkal kevésbé fogadják el a minőségi kifogásokat. Ugyanígy becsüljük meg a hazai fogyasztókat is!
Mindenfajta párbeszédet, eszmecserét a gyártók és a kereskedők között támogatunk, és ehhez a szövetségünk mindenkor rendelkezésre is áll.
Hasznosnak tartanánk a kölcsönösen tudomásunkra jutott nemzetközi tapasztalatok átadását az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatosan, továbbá a kölcsönös és gyors információcserét, amennyiben tagvállalataink visszaélésekkel találkoznak a magyar piacon.
Szívesen bocsátjuk a kereskedők rendelkezésére a hazai gyártóknál rendelkezésre álló legjobb minőségbiztosítási és nyomon követési rendszerek tapasztalatait is. Az élelmiszer-biztonság kérdésében szövetségeink éppen márciusban rendeznek közösen egy konferenciát Budapesten.
Nem illúzió a nagy volumenű hamisított termékek kiszűrése. A rendszerszemlélet és annak konzekvens alkalmazása a megoldás! És ami nagyszerű: ebben az esetben még hatóság, „rendőr” sem kell a jó működéshez!
Párbeszéd rovatunk fő célja, hogy aktuális kérdésekről kérdezzék a szakma neves képviselői egymást. A következő számban Boródi Attila, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke teszi fel kérdését.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Adni Öröm! – nehéz sorsú embereknek gyűjtenek tartós élelmiszereket a SPAR-üzletekben
Elindult mától a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a SPAR Magyarország…
Tovább olvasom >A Lidl kiadta 3. fenntarthatósági jelentését
Megjelent a Lidl Magyarország 2022/2023-as üzleti évekre vonatkozó fenntarthatósági jelentése.…
Tovább olvasom >Tíz millió forintnyi tetőcserepet ajánlott fel a törökbálinti Tábitha Hospice Ház építéséhez a Wienerberger
Tizenharmadik alkalommal indult el a „Jónak lenni jó!” adománygyűjtő aktivitás,…
Tovább olvasom >