Aki kérdez:

Deák Ferenc
elnök, Magyar MárkaszövetségMeg­tisz­te­lő fel­ké­rés­nek te­szek ele­get most, ami­kor a Tra­de ma­ga­zin el­ső szá­má­nak ha­sáb­ja­in egy új ro­va­tot in­dít­ha­tok út­já­ra. Ezen az ol­da­lon a ter­vek sze­rint min­den hó­nap­ban a ha­zai FMCG-szakma egy-­e­gy sze­rep­lő­je fejt ki rö­vi­den egy té­mát, majd rög­tön fel is tesz egy ez­zel kap­cso­la­tos kér­dést a szak­ma egy má­sik el­is­mert kép­vi­se­lő­jé­nek. És így to­vább, és így to­vább – vég­ső so­ron pe­dig re­mé­nye­ink sze­rint ki­ala­kul így majd egy olyan „ér­ték­lánc”, amely­nek egy-­e­gy ele­me va­ló­ban ér­de­mi kér­dé­se­ket, ügye­ket fe­sze­get, és pró­bál is egyút­tal meg­vá­la­szol­ni – mind­an­­nyi­unk oku­lá­sá­ra.
So­kat nem kel­lett gon­dol­kod­nom azon, mi le­gyen az el­ső fel­ve­tés, il­let­ve kér­dés. Olyan té­mát ja­vas­lok nyil­vá­nos meg­vi­ta­tás­ra, amely jó ide­je fog­lal­koz­tat­ja a szak­mai kö­zös­sé­get. Ez pe­dig a gaz­da­sá­gi meg­szo­rí­tá­sok ha­tá­sa az üz­let­re, a fo­gyasz­tás­ra, a for­ga­lom­ra. Biz­tos va­gyok ben­ne, hogy a nyár óta ki­szi­vár­gott vagy ép­pen már be­je­len­tett, meg­va­ló­sí­tott kor­mány­za­ti in­téz­ke­dé­sek ala­po­san fel­bor­zol­ták az üz­le­ti ke­dé­lye­ket. Csak cím­sza­vak­ban: nö­vek­vő vál­la­la­ti adó­ter­hek, nö­vek­vő sze­mé­lyi adó­ter­hek, szo­ci­á­lis jut­ta­tá­sok meg­kur­tí­tá­sa, szi­go­ro­dó pénz­ügy­po­li­ti­ka, kon­ver­gen­ci­ac­so­mag, nagy el­lá­tó­rend­sze­rek re­form­ja stb. Ezek az in­téz­ke­dé­sek és fo­lya­ma­tok nem ígér­nek „kön­­nyű ál­mot”, úgy gon­do­lom, most egyet­len cég sem dől­het nyu­god­tan hát­ra.
A meg­szo­rí­tá­sok vál­la­lat­ra gya­ko­rolt ha­tá­sa­it, gon­do­lom, már min­den­ki ki­szá­mol­ta, és en­nek meg­fe­le­lő­en ala­kul­tak az üz­le­ti ter­vek is. Per­sze a nagy kér­dés, hogy mi lesz az egyé­ni ter­vek kö­zös ere­dő­je, hogy az el­té­rő stra­té­gi­ák és tak­ti­kák mi­lyen ha­tás­sal lesz­nek az FMCG-üzlet egé­szé­re a 2007-es év­től kezd­ve? És az is nagy kér­dés, mik lesz­nek a fo­gyasz­tói re­ak­ci­ók, ho­gyan ala­kul majd a for­ga­lom, mi­lyen ka­te­gó­ri­ák­ban lesz­nek csök­ke­né­sek-stag­ná­lá­sok, vagy ép­pen meny­­nyi­re táp­lál­ja majd a pri­vate labelek elő­re­tö­ré­sét a va­ló­szí­nű­leg csök­ke­nő-vál­to­zó fo­gyasz­tás? Va­jon esz­ka­lá­lód­nak-e az ár­há­bo­rúk, mi­lyen stra­té­gi­ák­kal áll­nak elő a nagy ke­res­ke­del­mi lán­cok? Ho­gyan fog­ják ezek a fo­lya­ma­tok be­fo­lyá­sol­ni a gyár­tói már­kák sze­re­pét, pro­fi­ta­bi­li­tá­sát?
Az ACNielsen kö­zel­múlt­ban vég­zett fel­mé­ré­se sze­rint bi­zo­nyos ka­te­gó­ri­ák­ban ko­moly for­gal­mi vesz­te­sé­gek­kel kell szem­be­néz­ni­ük a gyár­tók­nak és a ke­res­ke­dők­nek. A vá­lasz­adók sze­rint ezek­nek a ter­mé­kek­nek a vá­sár­lá­sát akár tel­je­sen ab­ba­hagy­ják vagy je­len­tő­sen csök­ken­tik. Én sze­mély sze­rint óva­tos szkep­ti­ciz­mus­sal fo­ga­dom eze­ket a re­ak­ci­ó­kat, és re­mény­ke­dem ab­ban, hogy a ha­zai FMCG-piac ké­pes lesz át­vé­szel­ni eze­ket a ne­he­zebb esz­ten­dő­ket. Eh­hez azon­ban fe­le­lős vál­la­la­ti ma­ga­tar­tás és üz­let­po­li­ti­ka szük­sé­ges mind a szál­lí­tók, mind pe­dig a ke­res­ke­dők ré­szé­ről. Jó len­ne, ha a pi­a­ci sze­rep­lők az ár­há­bo­rús­ko­dás he­lyett in­kább a kö­zös ér­ték­te­rem­tés­re kon­cent­rál­ná­nak, kö­zö­sen ke­res­nék a meg­ol­dá­so­kat.
Fein­er Pé­ter­től, az Or­szá­gos Ke­res­ke­del­mi Szö­vet­ség el­nö­ké­től kér­de­zem: ho­gyan lát­ja ezt a kér­dést „összk­ereskedői” szem­pont­ból, mi­lyen le­het­sé­ges for­ga­tó­köny­vek­kel szá­mol? És ez­zel ös­­sze­füg­gés­ben azt is kér­de­zem Pé­ter­től, de már mint a SPAR ügy­ve­ze­tő igaz­ga­tó­já­tól: mi­lyen­nek lát­ja cé­ge ki­lá­tá­sa­it a jö­vő év­re, ho­gyan foly­tat­ják pél­dá­ul azo­kat a prog­ram­ja­i­kat, ame­lyek a mi­nő­ség­re, az ér­ték­te­rem­tés­re kon­cent­rál­nak?